2013. június 30., vasárnap

Hányinger

Ez a szó jellemezhetné a munkához való jelenlegi hozzáállásomat is, de jelenleg szó szerint értendő.

Az elmúlt napokban, két héttel az utolsó UH után elkezdtem megint parázni. Szinte teljesen abbamaradt a mellfájásom, nagyon enyhe émelygésem volt csak időnként, így elkezdtem aggódni, mi van, ha már nem is vagyok terhes. Egyáltalán nem éreztem magam terhesnek.
Na, ez tegnap óta megváltozott. Visszatért a mellfájás, és olyan hányingerem van, de egész nap, hogy komolyan azt kívánom, bárcsak tudnék hányni, talán utána jobban érezném magam, de nekem a hányás nemigen megy, még akarva sem, akaratlanul meg aztán pláne nem. Persze ez most jó, mert kevésbé paráztatom magam, és talán kibírom a csütörtöki UH-ig.

Különben vágom a centit, még 5 napot kell dolgozni, utána egy hét szabi - már nagyon várom. Az elmúlt hét nem volt gáz bent, jól alakultak a dolgok, és a szokásos töketleneteken és lustákon való bosszankodásomat is igyekszem kordában tartani - az ilyen apróságokat, hogy a volt beosztottam úgy ment el szabira, hogy beígért valakinek valamit, ami annak az illetőnek nagyon-nagyon fontos, és a munkája múlhat rajta, majd nem csinálta meg, az a szerencsétlen meg az automatikus üzenetből jött rá, hogy a kedves hölgy szabira ment, anélkül, hogy megcsinálta volna a dolgot és/vagy szólt volna neki - igyekszem nem nagyon mellre szívni. Mikor erre rájöttem, pénteken írtam egy sort annak a szegénynek, hogy nehogy infarktust kapjon a hétvégén, igyekszem segíteni, amint át tudom variáltatni a jogosultságokat, hogy nekem is legyen hozzáférésem ahhoz a rendszerhez, amiben ezt meg kellene csinálni. Ilyenkor mindig elgondolkozom azon, hogy én élek valami nagyon más bolygón, mert ez csak szerintem taplóság, vagy tényleg ennyire taplóak az emberek. Összességében, mióta eljöttem (3 hónapja) totál elszabadult a cincogás a régi csapatomban. Továbbra sem neveztek ki senkit helyettem, én meg ugye már nem vagyok a főnökük, nem félnek tőlem, meg nem is tudom annyira rajtatartani mindenen a kezemet (szememet), mint korábban, és most derül ki igazán, ki az, aki "félelemből" és az általam kifejtett folyamatos nyomás hatására viselkedett nagyjából "normális" munkaerőként, ki pedig tényleg az és akkor is dolgozik, ha nem áll senki a feje fölött ellenőrizni. Állati csalódott vagyok. De szerencsére ez már nem az én problémám.
A saját dolgaim nagyjából jól alakulnak, az új munkám sokkal kevésbé stresszes mint a korábbi, ráadásul az utóbbi időben néhány értékes kapcsolatra tudtam szert tenni, ami sokat segíthet majd abban, hogy a következő pozijaim úgy alakuljanak, ahogy én szeretném :) 

2013. június 26., szerda

CVS - part II

Az Istenhegyiben nem lacafacáztak, július 22, 10 óra az időpont, a doktornő dolgozik, nem lesz szabadságon :)
Kicsit hezitáltunk a júli 22 és 29 között, mert betöltött 12 hét kell, és én keddenként töltöm a hetet, ők pedig hétfőnként végzik a vizsgálatot, de kiegyeztünk végül abban, hogy jó lesz a 11w+6d is, így legyen 22.-e.

Telt hólyaggal kell érkezni, vércsoportot kell tudni, 20 perc az egész, ebből 2-3 perc a mintavétel, a többi az overhead (fertőtlenítés, stb.).
Eredmény 5-6 munkanapon belül, ha sok mintát sikerül venni, kevesebb, ha kevesebb mintát.
65e Ft, egészségpénztári kártyával nem lehet fizetni, de számlát írnak, bankkártya vagy kp.

CVS - part I

Hajdú doktornőt egyelőre nem sikerült elérnem, de beszéltem a Honvéd kórházzal, ami nekem két szempontból is problémás:
  1. 3 hét az eredmény!
  2. keddenként van CVS, de júli 23,30 és aug 06 nincs a nyári szabadságolások miatt, azaz pont azokban a hetekben, amikor nekem kellene.
Tehát Honvéd kilőve, marad a fizetős módi, remélem ott találunk időpontot.

2013. június 25., kedd

Genetikai vizsgálatok

Milyen rendellenességek lehetnek (innen):

A testi kromoszómák számbeli eltérései: A kromoszómák számbeli eltérései azt jelentik, hogy valamely kromoszómából a normálishoz képest több, illetve kevesebb található a sejtekben. A testi kromoszómák számbeli eltérései szinte mindig korai méhen belüli elhalást okoznak, ez alól azonban kivétel a 21-es, 18-as és 13-as kromoszómák triszómiája, vagyis amikor kettő helyett három kromoszóma található a sejtekben: az első esetben Down-kórról, a másodikban Edwards-kórról, a harmadikban pedig Patau-kórról beszélünk. A Down-kór nem öröklött, ezért a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszómahibát; a megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből egy születne ezzel a betegséggel. A jóval ritkább Edwards és Patau-kór a szűrővizsgálatok hiányában minden három-, illetve tízezredik terhességben fordul elő: az Edwards-kórban érintett magzatok 95%-a magzati korban elhal, a Patau-kóros magzatoknak pedig csupán 1%-a születhet meg.

Az ivari kromoszómák számbeli eltérései: Az ivari kromoszómák számbeli eltérései kevésbé súlyos következményekkel járnak, mint a testi kromoszómák eltérései, gyakran azonban meddőséget okoznak (ide tartozik az Ullrich-Turner-szindróma, a Klinefelter-szindróma, a tripla-X-szindróma és a dupla-Y-szindróma).

Egyéb kromoszóma-rendellenességek: Az egyéb kromoszóma-rendellenességek alatt elsősorban a hagyományos kromoszóma-vizsgálat alkalmával látható hiányt, többletet, vagy átrendeződést értjük. Ezek a változások az örökítőanyag (DNS) jelentős változásaival járnak együtt, ezért az ide sorolt rendellenességek általában súlyos, több szervre vagy szervrendszerre kiterjedő károsodással járnak együtt. 

Öröklött ártalmak: Az öröklött genetikai rendellenességek leggyakoribb formája az egy génhez kötött (monogénes) öröklődés, melyekre jellemző lehet a családi halmozódás, így ezeknek a rendellenességeknek a kockázata ún. családfa-analízissel állapítható meg.


És akkor most álljon itt amit átbeszéltünk a dokival a vizsgálatokkal kapcsolatban.

Kétféle vizsgálat van - szűrő és diagnosztikai. A szűrő statisztikai alapú és az anya adataiból indul ki, a diagnosztikai pontos, és a magzat genetikai anyagán alapul.

Szűrő vizsgálatok:

Kombinált-teszt: vérvétel történik a PAPP-A és a szabad ß-hCG szintjének vizsgálatára, továbbá ultrahang-vizsgálattal a magzat tarkóredő-vastagságának szakszerű, tizedes milliméteres pontosságú mérésére kerül sor, a terhesség pontos korának a magzat fejtető-far távolsága (CRL) alapján történő megállapítása mellett.
11-14. hét, detection rate: 85%. Gyakorlatilag csak Down-ra szűr.

Integrált-teszt: két vizsgálati fázisból áll. Az első fázisban, a várandósság első trimeszterében (12. héten) az anyai vérben és ultrahanggal vizsgálandó jelzők kerülnek számbavételre. A második fázisban, a második trimeszterben (15. vagy a 16. héten), az anyai vérben további jelzőket megvizsgálva, a két fázis összevont értékelése történik.
12+16. hét, detection rate: 94%. Down, Edwards, idegcső záródási rendellenességekre szűr.

AFP: Az AFP (alfa-fetoprotein) egy főként a magzati májban termelődött fehérje, amely a méhlepényen keresztül jut a kismama vérébe. Koncentrációja az anyai vérben a terhességi kor előrehaladtával folyamatosan emelkedik, értéke vérvétellel mérhető.
16. hét, detection rate: 45% (!!). Down, idegcsőzáródási rendellenességek.

A doki szerint az AFP úgy crap ahogy van, a Down-ra "szűrő" 45%-os detection rate borzalmas (ha pozitív jön ki, nagyobb az esélye, hogy igazából negatív, és fordítva! szóval ez csak találgatás), az idegcsőzáródásra ennél jobb a találati arány, de manapság azt meg UH-val sokkal jobban, hamarabb és pontosabban tudják nézni.

A másik 2 szűrővizsgálat pedig szűrés, nem tényleges eredmény, azaz a mért értékeket összevetik a születési statisztikákkal, és abból mondanak egy statisztikai valószínűséget. És azért gondoljunk bele, mit jelent a statisztika: 1:250-heznél nagyobb (kisebb, szóval a 250-nél nagyobb szám áll ott) arány már negatív leletnek számít. De ez konkrétan azt jelenti, hogy minden ilyen eredménnyel rendelkező 250 nőből 1 darab azért Down-os gyereket hozott eddig a világra. És oké, hogy az a 249, akié egészséges, annak jó, de annak az egynek, aki itt a "statisztika", neki is azt mondták, hogy egészséges lesz a gyereke..  
Szóval ez azért nekem túl homályos és megbízhatatlan.
Ráadásul, mivel 35 fölött drasztikusan nő a genetikai terheltség valószínűsége, mindenképp javasol "valódi", diagnosztikus vizsgálatot. Különösen, ha szembeállítjuk a veszélyeket és a "nyereséget". Ugyanis mind az amnio, mind a CVS esetén hivatalosan kb 1% a vizsgálat által kiváltott vetélések aránya, de ez 10 éves adat, manapság Nyugaton 0,3-0,5% körüli értékeket publikálnak, mivel a jobb UH gépek miatt kevesebb a "rosszul eltalált" szúrás. A másik oldalon viszont az áll, hogy az én koromban már 1:190 az esélye egy Down-kóros gyermeknek, hiszen ez az arány, mint megbeszéltük, drasztikusan romlik az anya életkorának előrehaladtával. Ez kb ugyanannyira 0.5%, mint a kockázat, de nem mérhető össze matematikailag. A vetélés szomorú, és borzasztó, de a legtöbb esetben az anya felépül, és kihordhat egy következő gyereket, azonban egy Down-os vagy egyéb terheléssel született gyermek egy életre terhelt marad, és gondozásra szorul - ez a két dolog nem is mérhető össze.

Diagnosztikus vizsgálatok:

Kétféle lehetőség van: invázív / nem invázív.

Nem invázív:

PrenaTest (http://www.prenatest.hu): 21-es, 18-as és 13-as triszómia vonatkozásában ad információt. Nem alkalmazható a kromoszómák apró szerkezeti eltéréseinek, a részleges triszómiák, vagy a csak néhány sejtre terjedő, mozaik triszómiák igen ritkán előforduló eseteinek kimutatására. Nem teljes kariotipizálás. 16. héten végzik, detection rate hivatalosan még nincs, mivel adatgyűjtési fázisban vannak (értsd: kísérleti).

NIFTY (http://nifty-teszt.hu/): anyai vérteszt, amely a Down-kór és két másik kromoszomális rendellenesség (Edwards-kór és Patau-kór) terhesség alatti felismerésére szolgál.
Ezt én találtam a neten mostanában, erről a doki még nem is hallott, így ez eléggé az adatgyűjtő stádiumban lehet még.

Itt a PrenaTest-el arra jutottunk, hogy elég későn csinálják, nem teljes kariotipizálás, így átcsusszanhat valami, ráadásul ha rossz lenne az eredmény, amúgyis csináltatnék invázív (pontos) vizsgálatot, így ezzel mind csak az idő megy. Ha döntést kell hoznunk, azt minél hamarabb szeretnénk, nem már a félidőhöz közeledve, vagy akár azon túl.

Így az én szempontrendszerem szerint marad az invázív:

Chordocentézis (köldökzsinórvér vizsgálat): ez elég régi vizsgálat, abszolút nem javasolja.

Amniocentesis (magzatvízmintavétel): a magzatvízben a magzatról, a magzatból és a magzatburokból származó sejtek találhatók. Mivel ezen sejtek magzati eredetűek, tartalmazzák a magzat teljes genetikai állományát. 16-18. héten vizsgálják, teljes kariotipizálás történik, ehhez viszont tenyésztés kell, ami azt jelenti, hogy az eredmény minimum 2 hét, de itthon akár 4 hét is lehet.
Ez azt jelenti, hogy ha a 16. héten megcsináltatom, lehet, hogy csak a 20. héten lesz eredmény, és esetleg akkor kell döntést hozni?! borzasztó gondolat. Ami számomra mellette szólt, hogy az irodalom szerint a magzatvízből néznek olyan markereket, amik az idegcsőzáródási rendellenességeket mutatják, és ez a CVS-nél, mivel az nem a magzatvízből megy, nem történik meg, de a doki szerint itthon ezt nem nézik rutinszerűen. Ráadásul az idegcsőzáródási dolgokat manapság legjobban amúgy is egy alapos genetikai UH vizsgálattal lehet felismerni.

Chorionbiopszia (lepényszöveti mintavétel, CVS): lepény kezdeménye teljesen magzati eredetű és a lepényben levő magzatbolyhok a magzat testét alkotó sejtekkel egyező genetikai információt tartalmaznak. A 10-12 hét között végzik, két részből áll: FISH teszt (fluorescent in situ hybridization) azt vizsgálja, hány darab van jelen az adott kromoszómából (2 a normális, 3 kóros), ez gyorsan megvan. A teljes kariotipizálás kicsit több időt vesz igénybe (kromoszómák vizsgálata, tenyésztés szükséges), ez teljes képet ad a kromoszómák állapotáról, nem csak számbeli, hanem szerkezeti deformációt is kimutat.
Egyetlen dolog van, ami itt átcsusszanhat, chorionmozaikizmus esetén nem ad korrekt eredményt a vizsgálat, azonban ennek előfordulása rendkívül ritka.

Szóval ez.
Én magamnak mindezek alapján arra jutottam, hogy mihamarabb szeretnék egy CVS-t a kromoszómadolgok kiszűrésére, az idegcsőzáródási problémák szűrésűre pedig kell egy jó szonográfus egy nagyon jó géppel.

Hogy a Honvédba (OEP-re) vagy az Istenhegyibe (65e-ért) megyünk-e, azt majd a Hajdú doktornővel holnap (remélhetőleg) folytatandó telefonbeszégetésem dönti el. Szerencsére nekünk ez most nem a pénzen múlik, a megfelelő időben akarom megcsináltatni, így kérdés, hogy hova lesz hely (ki mikor lesz nyári szabin, stb..).

Genetikai tanácsadás

Ahogy tegnap írtam, mára kaptunk időpontot Tímár dokihoz az OGyEI-be genetikai tanácsadásra. Röviden összefoglalva: a doki egy tündér, de komolyan, viszont időt vinni kell bőven, mert nem egy gyors menet.

Szóval az úgy volt, hogy 3-ra volt időpontunk, oda is értünk pontban 15.00-ra, állati mázlival még parkolóhelyet is találtunk az utcában, pont előttünk állt ki valaki, így nem kellett időt pazarolnunk a kerengésre. Szóval meglepetésszerűen pontosan érkeztünk, az első pultnál a hölgynél bemondtuk, hogy kik vagyunk, kihez jöttünk, rendben foglaljanak helyet, mindjárt jön a doktor úr asszisztense, felveszi az adataikat.
Helyet foglaltunk, ücsörögtünk egy 10 percet, majd tényleg jött a doktor úr asszisztense, és elvitt minket az adatfelvételi szobába, adatfelvenni. A felszólításnak eleget téve átnyújtottuk a TAJ kártyáinkat, személyijeinket és lakcímkártyáinkat, így biztosítva magunknak az ingyenes (köszönjük OEP) ellátást. Akinek nincs TAJ kártyája, annak különben 8000 Ft lenne a genetikai tanácsadást, ezt megtudtuk a kifüggesztett árlistából :) Szóval átnyújtottuk az okmányainkat, majd 10 perc néma csönd következett, amíg a hölgy először kézzel lemásolta minden adatunkat egy adatlapra, majd onnan bevitte ugyanezt a számítógépbe :)
Ezután rámutatott egy 2 szobával beljebbi váróra, hogy ott foglaljunk helyet a továbbiakban, szólítani fog a doktor úr, még vannak nála.
Fél négykor már kicsit türelmetlen voltam, majd háromnegyed4kor átviharzott a doki a várón, és valami papírral viharzott vissza, bűnbánó arccal annyit motyogva, hogy még egy kis türelmünket kéri. Innen már csak órák kérdése volt bejutni hozzá :) Na jó, nem, röpke 15 perc után bent is voltunk, azaz szinte pontosan 4kor kezdődött a 3órási időpontunk. Engem ez egy picikét stresszelt, mert negyed6tól elvileg call-om volt, azaz ha arra haza akartam érni, akkor 4.45kor el kellett indulnunk, de megnyugtatott a tudat, hogy nincs orvos ebben az országban, aki ennyi időt - teljes 45 percet - szánna egy nem akut problémás betegre, aki "csak" tanácsért jött.

Bementünk, az elején volt még némi szabadkozás, aztán rátértünk a lényegre. Kikérdezte, hogy miért mentünk (37 múltam, első terhesség hosszas küzdelem után, genetikai vizsgálatok tekintetében szeretnénk véleményt/ajánlást), majd felrajzoltuk a családfánkat, amiből kiderült, hogy szerencsére nincs terheltség a családban, "csak" az én oldalamon egy alzheimert tudtunk felidézni, ami genetikailag örökletes, de nincs rá szűrés, ráadásul mivel a nagymamám volt alzheimeres, senki más (szerencsére) a közelebb eső családtagok közül, kicsi a valószínűsége, hogy a mi gyermekünk örökölné. De mindegy, mert ez úgysem lehet szűrni, bár - és itt belementünk némi fejtegetésbe az alzheimerről, a kutatásról, stb..

A genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos dolgokat a következő bejegyzésben külön írom le, különben ez itt túl hosszú lesz..

Mindenesetre a doki egy cukkertündér, imád mindent részletesen elmagyarázni, ami szuper, néha (sokszor) elkalandozik, amit nagy élvezettel hallgattunk, csak az én fejemben ketyegett az óra a call-omig, abszolút látszik, hogy megszállott szakember, és nem a naptárjának fogságában él :) Laza 1 óra 20 percet voltunk bent, és bár én 4kor, amikor bementünk, mondtam, hogy 4.45-kor el kell indulnunk, végül 5.25-kor jöttünk ki, és ha nem siettem volna, még simán bent ülnénk most is talán :)
Iszonyatosan segítőkész volt, mindenre igyekezett válaszolni, laikusok számára is érthetően elmagyarázni, adott beutalót CVS-re, ha mégis államiba mennénk, mert 37 év fölött ezt már finanszírozza az OEP.
Megtudtuk, hogy 3 helyen csinálnak invázív genetikai diagnosztikus vizsgálatot: 
  1. a SOTE I-en, de ott csak amniot, 
  2. a Bajcsy kórházban, itt csak CVS-t és kései időpontban, 14. hét után csak
  3. A Honvéd II-ben (volt MÁV), itt mindkettőt.
Magánban több helyen is, de nyugodt lélekkel csak az Istenhegyi-t ajánlja (65e a CVS), mert ugyanaz a Hajdú doktornő szúr ott hétfőnként, aki keddenként a Honvédban.

Nem tudom, Est-nél hogy lehettek a dokinak számítógép problémai, amire akkor hivatkozott a késést indokolandó, ha jól emlékszem, mert szerintem nincs jó viszonyban a géppel (vagy tán épp ezért?). Ugyan ott van mellette, és szépen úszott is a kis ablakka a képernyővédőn, de nem tűnt annak a komputerizált típusnak, és amikor (kérés/kérdés nélkül! mert nekem eszembe se jutott, őszintén) felvetette, hogy azért ír nekem egy beutalót genetikai diagnosztikai vizsgálatra, mert hátha van még hely OEP támogatott időpontba a következő hetekben, és elővett egy ív papírt, amire KÉZZEL megírta a beutalót, na, akkor majdnem leestem a székről. De abszolút illett a képbe.
Még rákérdeztem, hogy van-e tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy mennyit kell várni, mármint mennyire előre kell bejelentkezni akár a Honvédba akár az Istenhegyibe, sokat kell várni, vagy nem annyira egy időpontra. Azonnal rávágta, hogy nem kell sokat várni, de azért mivel 8 hetes vagyok, 4 héten belül érdemes lenne megcsinálni a vizsgálatot, szóval még ma vagy holnap jelentkezzek be - ekkor azt éreztem, hogy nem egyeznek a fogalmainak  azzal kapcsolatban, hogy mi számít rövid/hosszú várakozásnak :) de hát persze ez az egészségügy :)
A dolgokat katalizálandó meg is adta azonnal a doktornő elérhetőségét, és abszolút hivatkozzak rá, hogy ő küld hozzá, és mihamarabb beszéljek vele, majd még megadta a saját mobil számát is, hogy ha bármi lenne (de ne legyen), vagy bármilyen kérdésünk merülne fel, akkor keressük nyugodtan..

Egy dolgot szögezett még le - szerinte csak akkor csináltassunk CVS-t vagy amniot, ha előre eldöntjük, mi legyen, ha rossz eredmény jön ki, mert tudatosan vállalni egy beteg gyereket sem a gyerek, sem a szülő szempontjából nem séta galopp.
Ezzel különben tökre egyetértek. Gondolom ő rengeteg dolgot látott már, nem elefántcsonttoronyból moralizál, ezért érezte szükségét erre felhívni a figyelmünket.

Szóval le voltam nyűgözve, komolyan. Még soha, de soha nem találkoztam ennyire segítőkész, előzékeny és a mi érdekünket néző orvossal. Bár még ennyire elvarázsolttal se, de ez abszolút nem áll neki rosszul :)

Ja, a call-omat simán lekéstem, de nem baj, mert mire hazaértem, kiderült, hogy lemondták, így kár volt "sietni" :)

2013. június 24., hétfő

Időpont OGYEI

Ez gyorsan ment, holnap 15 órára van időpontunk Tímár doktor úrnál ..

2013. június 23., vasárnap

What's next

Szép lassan, így 7w5d-n kezdem megengedni magamnak, hogy elhiggyem, hogy tényleg terhes vagyok. Most már csökken, de hetekig az a fura érzésem volt, hogy ez az egész valami fatális félreértés, és egyszercsak felhív valaki, hogy bocs, tévedtünk, mégsem. Még azon is agyaltam, hogy mik okozhatnak vérzéskimaradást és valami árnyékot a méhben.. tudom, hülye vagyok, ez van :( a szívpulzálás óta kicsit jobban érzem magam, és megnyugtatóan a nap nagy részében émelygek, így legalább van valami kézzel fogható tünetszerűségem.

Amíg nem engedtem magamnak beleélni magam abba, hogy terhes vagyok, nem voltam hajlandó gondolkozni sem a következő lépéseken.
Tegnap végre döntésre jutottam, it's high time, lássuk, mi a következő. Persze a genetikai vizsgálat, de abba nem akarok gyorsan-gyorsan hörensagen alapon beleugrani, hanem magamhoz méltóan alaposan utána akarok járni a dolgoknak, és úgy döntést hozni a dolgokról, hiszen megdöbbentő sokféleség létezik a témában (sima genetikai UH, kombinált teszt, AFP, amnio, CVS, prenatest, és ki tudja még mi minden). Na, ezeknek akarok utánajárni, és a saját szempontrendszerem szerint a legjobb döntést meghozni.

Így most az lesz, hogy elmegyünk ide, a Bolgárkerék utcába genetikai tanácsadásra. Hétfőn (holnap) tudom csak felhívni őket, nem tudom, milyen távolságokra osztanak időpontokat, remélem még a jövő héten el tudunk menni. Addig alaposan megirodalomkutatom a lehetőségeket, hogy felkészülten tudjunk menni, és ehhez képest akarok orvosi véleményt / ajánlást hallani, hogy mi legyen.

Hőgörbe

Ezzel még tartoztam, így most megmutatom - a hőgörbét, hátha érdekel valakit.

Pedig eleinte nem hittem a hőmérőzésben, pláne, mert rosszul alszom, így sokszor nincs meg az ébredési hőmérés előtt szükséges 4 óra alvás.
Ennek ellenére működik. Persze kell hozzá egy rendes hőmérő, én az analógban hiszek, így beszereztem a netről pár ezer forintért egy direkt ovulációs hőmérőt, ami 35-38 fok között van csak skálázva, így pontosabban látszik minden. Aztán beszereztem még egyet, meg még eget, stb.. asszem kb 4-et vagy 5-öt használtam el egy év alatt, mert a hőt bár jól mutatja, az asztalról kőre leesést és a hisztijeimet nem bírja annyira :)
Tavaly augusztus óta mértem folyamatosan, és sokszor utáltam, mert mindig ugyanabban az időben kell mérni, azaz hétvégén is fel kell kelni, mintha mennék dolgozni, viszont nekem nagyon pontosan mutatta mindig az ovulációt. A ciklus végét a stimulálatlan ciklusokban szintén pontosan előrejelezte, viszont a stimulált ciklusokban azért némi perturbáció látszik, különösen a vége nem nagyon látszott, gondolom az utro miatt.

Így ebben az utolsó ciklusban is bizonytalan voltam, őszintén a fel le ugráló utolsó napokból nem fogadtam volna a pozitív eredményre, de szerencsére ennek ellenére végül pozitív lettem. Gyorsan abba is hagytam a mérést, mielőtt megőrjítettem volna magam minden hőcikázásnál :)

Ez hát az utolsó görbém:


Alant pedig egy példa stimulálatlan ciklusra - látszik a PÉ is, és a ciklus végi hőesés is, mellette jobb oldalt pedig egy stimulált ciklus, a PÉ itt is látszik, viszont a ciklus vége nem látszik egyértelműen, nagyon picit esett csak a hő, mégis megjött - gondolom az az utro hatása.







2013. június 20., csütörtök

Hajfestés a terhesség alatt II

Bő egy hónapja elmélkedtem a témáról, és mivel összességében az jött ki, hogy nem tiltott, csak okosan kell csinálni, végül elszántam magam, mert a hajam már botrányos mértékben le van nőve, és elmentem festetni ide, a bio hajfestékükkel, amit terhesen is lehet. Igen, külön utánaérdeklődtem, meg utána is olvastam.

Természetes hatóanyagok.

A BioHair szalonokban használt ESSENSITY hajfestékcsalád, egy rendkívül kíméletes, ápoló olajat tartalmazó, tartós hajfesték. 100% őszhajfedés, akár 4 színmélység világosítás. Ammóniamentes formula, mely nem tartalmaz mesterséges illatanyagot, nem tartalmaz szilikon, paraffin és ásványi olajokat, parabéneket és formaldehid származékokat. Több mint 90%-ban természetes összetevőkből készült, ezért színkezelés közben erősíi a haj szerkezetét, véd a külső hatásokkal szemben, hosszantartó színeredményt és természetesen fényes hajat eredményez. 

Szóval elmentem az irodámhoz legközelebb eső ilyenbe ebédidőben (mert ugye itt nincs bejelentkezés, ki kell várni a sorunkat). Itt hamar kiderült, hogy ez a bio hajfesték még nincs minden üzletben, és pont ott nincs, ahol én voltam, de meg tudták mondani, hogy hol van, így elzarándokoltam egy másikba.
Ott kivártam a sorom (kb 20 percet), és kicsit szívta a fogát a fodrász, mert eléggé ki voltak fogyva hajfestékekből, de azért bíztatott, hogy jó lesz ez. Kicsit aggódtam, de hát a választás az, hogy ronda a lenövés, vagy lehet, hogy ronda lesz a festés, akkor inkább az utóbbi, mert itt van esély :)
Vagy 3 különböző tubusból keverte össze a festéket, de a végén az derült ki, hogy állati jó szeme van a nőnek, mert pont olyan színű lett, amilyenre ezer éve festve van a hajam, és amilyet akartam.
A szárítással kicsit megszenvedtünk, mert elég béna gyengus hajszárítójuk van, az én hajamnak meg se kottyant az a kis langyos szellő, ami jött belőle, így nagyon sokáig tartott a szárítás, de ez a legkisebb.

A festék nem csípett, sőt, semmilyen érzés nem volt, és a szaga sem kellemetlen egyáltalán, nagyon kis illatos volt tulajdonképpen, de még azt is csak enyhén, nem okozott semmi irritációt.

Vágatni nem feltétlenül vágatnék náluk, biztos én vagyok a sznob, de a vágásnál ragaszkodom a saját bejáratott fodrászomhoz, nekik viszont nincs ammóniamentes festékük, így a következő időszakban 2 fodrászhoz fogok járni, az egyiknél festetek, a másiknál vágatok :) tiszta luxus. Bár a festés itt kb fele annyiba került, mint a rendes fodrászomnál, így lehet, hogy összességében oclsóbb leszek így, mint különben :)

A 2 fodrász meg végülis nem újdonság, eddig is 2 fodrászhoz jártam, az egyik negyedévente a tartós egyenesítést csinálta, a másik meg midnen mást pár hetente. A tartós egyenesítés nagyon vegyszerintenzív, így az most nem lesz egy darabig, de szerintem ezzel a  festéssel jó leszek.

2013. június 19., szerda

Meleg van!!!!!

Normálisan elég melegálló vagyok, de ez most nekem is sok - valószínűleg főleg azért, mert 10 napja még kabátban jártunk, most meg 35 fok fölött van a  hőmérséklet. És persze nem segít, hogy a naponta több órát enyhén émelygek, így a nemistudokkajáragondolnirosszagyomrom átmenet nélkül vált át az éhenhalokdemostazonnal állapotba, a nap tetszőleges szakában.

Valami lehetett éjjel, mert Popi is írta, hogy nem volt jól, és én is szenvedtem, nagyon hasonló tünetekkel hajnalban. Összességében nem vagyok jó alvó, és az utóbbi időben ez csak rosszabbodott, de a múlt éjszaka különösen szar volt. Valamikor hajnalban arra ébredtem, hogy állatira görcsöl a hasam, meg is rettentem, de aztán némi önvizsgálat után megkönnyebbülten arra jutottam, hogy nem a méhem és környéke, hanem a beleim szenvednek, így megnyugodva vissza is aludtam egy kicsit. Talán egy órával, vagy másféllel később úgy ébredtem, hogy lehet, hogy el se jutok a WC-ig, és nem sikerült eldönteni, hogy hasmenés vagy hányás lesz előbb. Végül hányás nem volt, de kiadós hasmenés, hideg verejték, szédülés, szóval minden földi jó. Ráadásul a WC a lakás legmelegebb helyisége, ott nincs, és nem is ér el a szobák légkondijának hatása, így a meleg sem segített sokat, a kicsit hűvösebb csempén igyekeztem hűteni a homlokomat, és eldönteni, mikor hagyhatom el végre a porcelánt.
Aztán egy idő után lassan alább hagyott a dolog, elmúlt a hideg verejték, visszatántorogtam az ágyba, és lerogytam 10 percre, de sok időm nem volt, egy gyors zuhany után indulni kellett hamarosan.

Végül azért délben hazajöttem, mert 2-től este 10.30-ig workout-om van az USA-val, és ezt némi fontolgatás után nem akartam az irodában végigszenvedni, inkább itthonról.
Szerencsére telefonos, képernyőnézegetős, de webcam nélkül, így nem látják, hogy időnként végigheverek a szőnyegen és felteszem a lábam.
Hosszú lesz ez a mai nap.

2013. június 18., kedd

6w6d UH és egyéb

És persze van kép is, csak azért van késlekedés, mert csak az irodában tudok szkennelni, ott viszont főidőben nem flangálnék még nyíltan UH képpel, így megvártam, amíg a nagyja hazamegy, és beáll a nyugi végre. A jó idő miatt ez szerencsére elég hamar be is következett.


Sok szokás szerint nem látszik, csak egy kis fehér maszat, de szép gyorsan pulzált, úgyhogy örülünk :)

A dokinéni cuki volt, mint mindig, emlékezett rám persze (egy ilyen idegesítően okoskodóra ki ne.. ;) ), és részletesen tudni akart mindent, mi történt október óta, hogy utoljára nála jártam.

A házasélet témát én kérdeztem explicit, erre mondta, hogy 1-2 hetet még várjunk, ha kibírjuk, ne veszélyeztessük a dolgokat feleslegesen. Bevallom őszintén, én automatikusan a női orgazmussal járó méhösszehúzódásokra gondoltam, ezért nem kérdeztem rá a részletekre, így ezt nem tudom tovább pontosítani. De 1-2 hetet simán kibírok, a másik felem számára meg vannak alternatív megoldások :)
A sportra is ugyanez volt, hogy pár hetet még óvjam magam, aztán mehet a strand, bicikli, szinte akármi, csak ne erőltessem meg magam túlzottan.
G rákérdezett a nyaralásra is, ott is szinte bármi, amivel nem erőltetem túl magam, repülni is simán, szóval az se lesz gond.

Éljek egészségesen, zöldség-gyümölcs, vitaminok, a Femibion800 amit eddig szedtem az menjen tovább, mint magzatvédő vitamin, ha fáj vagy görcsölget a hasam, akkor magnézium.

Találkozunk 3 hét múlva, akkor már majd kiírja az első körös laborvizsgálatokat, meg beszélünk a hogyan továbbról. Egyelőre várunk, hogy megszilárduljon a helyzet :)

Végül délután lemondtam a Z dokis pénteki időpontomat, nem érdemes Bogyókát túl sokat zaklatni az UH-val, meg maradnék a dokinénimnél most már, remélem nem lesz semmi komplikáció a továbbiakban.

Babonából eddig nem mertem venni semmi terheskönyvet, meg ilyesmit, de tegnap végül elővettem a német nyelvű nagy terheskönyvemet, amit ezer éve kaptam barátoktól, amikor már mindjárt lesz gyerekünk álomban ringtunk, úgy bő 3 évvel ezelőtt. De ez persze németül van, amit G nem nagyon beszél, meg utál is egyenesen, így majd beszerzek egy magyar nyelvűt, hogy ő is tudja követni az eseményeket.

Meg lassan majd elkezdem megirodalomkutatni Est nyomán (is) a genetikai vizsgálatokat, itt semmiféle rizikót nem szeretnék vállalni, egyrészt mivel már jól elmúltam 37, másrészt nem is teljesen spontán jött össze, hanem némi rásegítéssel, így a természetes szelekció is kevésbé érvényesülhetett, meg az én általam biztosított alapanyag is öregecske.

És nyilván most itt nem akarok morális vitát nyitni, nem is fogok, csak leírom, mielőtt valaki a szememre hányja, hogy nem a saját kényelmünk érdekében járunk el, hanem G-vel mindketten azt gondoljuk, hogy nincs jogunk egy másik emberi lény nevében tudatosan (és a hangsúly a tudatosan-on van) felvállalni az életre szóló terhelést/korlátozást/szenvedést/akármit. Ebben a tekintetben vannak az enyémtől kicsit vagy akár radikálisan eltérő nézetek is, és mindenkinek szíve joga úgy érezni és dönteni, ahogy ő helyesnek véli. Én így vélem helyesnek, és erről kérlek Titeket, hogy itt ne nyissunk vitát.

Különben még mindig teljesen szürreális az egész, annyira rá voltunk fókuszálva a teherbeesésre és az ezért való küzdelemre, meg annyit acéloztam a lelkem a sok csalódáson, hogy most kicsit nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Persze, örülök meg boldog vagyok, de óvatosan, mert annyira törékeny ez az egész, pláne még ilyenkor, meg valahogy még mindig kicsit nehezemre is esik tényleg elhinni, és félek még mindig beleélni magam. De majd belejövök :)

Vicces módon G tegnap egy pesti oldali megbeszélésről jött, hogy találkozzon velem a dokinéninél, és a pesti oldalon a parkolóban, ahol hagyta a kocsiját, beleesett egy cigányasszony hálójába, aki addig dumálta, amíg végül csak megengedte, hogy levegye róla a rontást. Mármint a cigányasszony G-ről :)
Szerencsére G mindig mindenféle címletű pénzt hord magánál, így végül csak egy ezrese bánta, nekem biztos drágább lett volna, mert én notorikusan vagy szinte totál készpénz nélkül járok, vagy csak nagy címletem van. A rontáslevételhez meg ugye kell egy papírpénz, amibe be kell csomagolni a kitépett haját (G haját), meg az egészet be kell csomagolni egy a belsőnél nagyobb címletű pénzbe, és az asszony a külső pénzt kéri el az obligát köpködés és egyéb rituálék elvégzését követően. Márpedig ki meri megkockáztatni, hogy nem adja oda, és ott helyben megátkozzák? ;) Szerencsére G kapcsolt, és 500-ast adott a hajbebugyoláláshoz, majd az egészet egy ezresbe csomagolták, így "csak" egy ezresre vette le az asszony, és kívánhatott kettőt :)
Reméljük ezzel most már végérvényesen vége szakad a másfél éve tartó rossz sorozatunknak, és végre minden normálisan működik majd. Bár nem vagyok babonás, de soha nem lehet tudni ;)

2013. június 17., hétfő

És ver a szíve!

6w+6d, az uterus üregében CRL 7,7mm-es életjelenséget mutató embryo látható.

aarrgghh.. hatalmas kő esett le a szívemről. Persze egyelőre. Nyilván. Ezzel most boldog vagyok ma, meg talán pár napig, aztán majd kezdem az aggódást a következő milestone miatt, de most jó :)

G is ott volt, ő is megnézhette a kis pulzáló fehér maszatot, és teljesen el volt olvadva :)

Ja, megkérdeztem a lut. tömlőt, ami nekem mindkét petefészkemben van. És tényleg, ahogy Ezüstmackó mondta az maga a sárgatest gyakorlatilag, ami a progeszteront termeli, szóval jó, hogy ott van.
Mentek össze mindketten. A múltkor mindkét oldalon 30 mm volt, most az egyiken másfél centi, a másikon 2,2 volt csak, de kitart, az a lényeg.

Kontroll 3 hét múlva.

Házasélet és sport egyelőre inkább kerülendő vagy alternatív módon praktizálandó. Utró és folsav menjen tovább, málnalevél tea is mehet, nincs ellenjavallat. Zöldség, gyümölcs, egészséges életmód, stb.

2013. június 14., péntek

Para

Ez a várakozás majdnem olyan rossz, mint az inszem utáni 2 hét várakozás.
Ha legalább lenne valami jó kis tünetem, sugárban hánynék, vagy undorodnék valami szagtól.. de szinte semmi. A mellfájás egy közepes szinten jön-megy, de kevésbé fáj, mint egy hete. Nagyon enyhe émelygésem van néha, főként estefelé, és néha kicsit feszeget a hasam, de más semmi. 2 napig volt valami enyhe rózsaszínes színezete az utros folyásnak, de az abbamaradt szerencsére, remélem csak valami kis felmaródás volt.
Elvileg ma 6w+3d..

21.-éig nem bírom ki, az még egy teljes hét. Hisztis vagyok, szegény férjemmel üvöltözök, és összességében csak nyűglődök. Még jó, hogy ma az USA-ban munkaszüneti nap van, így nem hajt senki, lébecolok egy kicsit, mert nem vagyok alkalmas a gondolkozásra (sem).

Tegnap végül úgy döntöttem, hogy mielőtt végérvényesen tönkreteszem magam és a házasságomat, inkább bejelentkezek a saját dokinénimhez.
Hétfőn 13.15-re kaptam időpontot. Ez legalább sokkal hamarabb van, mint a péntek, remélem nem csalódást okozok magamnak a "siettetéssel". Hétfőig valahogy kibírom, remélem. Bár vannak kételyeim, hogy épelméjű vagyok (még/már/..).
Látni akarom a pulzálást, tudni akarom, hogy még ott van, él és növekszik!

2013. június 10., hétfő

Jó hír, hogy nincs hír

A rózsaszín cucc remélem csak ijesztegetés volt, mert mára abbamaradt, és visszatértünk a fehér utrómaradványok kiürüléséhez.
Különben nyűglődök, nem bírom ezt az időt, minden idegesít már alapjáraton is .. szóval nyűgös vagyok, pedig igazán nincs rá okom. Ez van. Majd elmúlik.

2013. június 9., vasárnap

Ez meg mi?

Aggódok és figyelem magam.
Ha őszinte vagyok, nem merem magam terhesnek nevezni, még magamban sem, mert még annyira korán van, annyi minden történhet.. a tracker szerint ma 5w5d.. 

Ami kicsit aggaszt, hogy tegnap is és ma is rózsaszínes cucc jött.. nem barna, nem vörös, meg nem is erős, de halvány rózsaszín. Az utro miatt folyamatosan jövöget valami kifelé, és ez eddig sima hófehér volt, de tegnap és ma is halvány rózsaszín. Ami lehet rossz jel, meg lehet, hogy az ég egy adta világon semmit nem jelent.
Lehet az utro tologatástól, lehet az együttléttől (bár ezek nagyon óvatoska alkalmak), lehet bármitől. De azért  kicsit megijesztett.
Elvétve kicsit fájogat a hasam, meg néha a bal petefészkem környéke, az előbb az konkrétan elég erősen belém nyilallt, amikor fel akartam kelni.
Különben semmi. Mellfájás, és ennyi.

Konklúzió nincs - holnap nem megyek be, itthonról dolgozom. Eredetileg nem emiatt, hanem az árvíz miatt Budán reménytelen a közlekedés, és mivel én itthonról is tudok dolgozni, minek szívassam magam. De így nem is bánom, hogy holnap nem kell talpon lennem, hanem nyugiban itthonról dolgozgathatok majd.

2013. június 8., szombat

UH után

Az igényes irodai szkennerünkön beszkennelve az UH képet amit megkaptam papíron - pirossal bekarikáztam azt, ami állítólag a szikhólyag. A papírkép ennél sokkal jobb minőségű, de nem volt időm szórakozni a szkenner beállításaival :(


Mióta Réprodukálónak hála kiderült, hogy az az MKO 30-30 tömlő az cisztát jelent mindkét petefészkemben, ráadásul nem is kicsit, azóta érzem a bal petefészkemet - annyira jó vagyok pszichoszomatikus dolgok produkálásában, hogy az hihetetlen. De végülis miért is csodálkozom? Mind over matter, tartja a mondás, és a dolgok sokszor tényleg fejben dőlnek el, az én fejem meg nagyon önfejű :)


2013. június 7., péntek

Várakozás

A HCG eredmény és az UH között egy hetet kellett várni, hát nem telt könnyen.
10 DPO-tól kezdve közepesen fájdogált a hasam, feltételezem, hogy a beágyazódás zajlott, és ez elég sokáig tartott, tulajdonképpen 1-2 nappal ezelőttig (DPO22?) határozottan éreztem, hogy történik bent valami, feszített, fájdogált, nyűgösködtem. Ez pár napja maradt abba, akkor kicsit bepánikoltam, aztán arra jutottam, hogy lehet, hogy befejeződött a beágyazódás, végülis nem lenne jó, ah 9 hónapig folyamatosan fájna a hasam. Ezzel nagyjából sikerült megnyugtatni magam.
Különben nem nagyon van semmi tünetem. A mellem fáj azóta is folyamatosan, bár mostanra megszoktam, és magában nem fáj, csak ha hozzáér valami, vagy ad abszurdum ráfekszem. Ez kicsit gáz, mert szeretek hason aludni, de mostanában egyáltalán nem kényelmes. Az alvással amúgyis gondjaim vannak, de még szarabbul alszom, mióta terhes vagyok (de fura leírni.. még szokom a gondolatot).
A szagokkal nincs semmi bajom, és hányingerem sem szokott lenni, néha rám tör valami émelygésféle, de ezt nem tudom eldönteni, hogy a környezetemben levő hülyébb emberek váltják ki (mint általában), vagy a terhesség jele.
Nem tudom, hogy fogom kibírni juni21.-ig, a következő UH-ig.. meg fogom őrjíteni magam, ezt már látom. 
És pont az jutott eszembe, hogy ez most mér mindig így lesz, mindig lesz valami - szívpulzálás, genetikai vizsgálat, trimeszterek vége, szülés, beszéd, járás, iskola, érettségi, egyetem.. mostantól már mindig aggódni fogok valamin.
Tegnap mondatm anyumnak, hogy mi van, és G majd elmondja az anyukájának, de másnak nem, a lelkükre lesz kötve, hogy titok, ne terjesszék. Ha mégis félresiklik valami, nem akarok sajnálkozó kutyaszemeket magam körül, akik rajtam csámcsognak. Szóval egyelőre legyen titok.

A számítások szerint ma 5w3d :)

Első UH

Állati fura érzés volt "igen"-t válaszolni a rendelőben tegnap a kérdésre, hogy terhesgondozásra jöttem-e. :) Igazából nem is bírtam "igen"-t válaszolni, csak azt, hogy 5 hetes ultrahangra.

Előre tudtam, hogy gáz lesz kocsival odavergődni a bel-bel-belvárosi rendelőbe, de ennyire nem számítottam. Elvileg 40 percet akartam hagyni magamnak az odaérésre, miközben 5 vagy 6 metrómegállóra van onnan az irodám (de mivel este relatíve későre mentem, meg esett is, már nem akartam oda-vissza tömegközlekedni.. na meg lusta is vagyok, ez van), tekintettel az árvíz miatti közlekedési káoszra, de mikor lementem a kocsihoz, rájöttem, hogy fél órával korábban indultam el, mint akartam :) de már nem mentem vissza, gondoltam, hogy legfeljebb kényelmesen odaérek, és legfeljebb még dolgozom kicsit a váróban, ha sok idő marad. Így volt 70 percem. Ehhez képest eleve 45 perc alatt értem a környékre, és majdnem 30 percet töltöttem parkolóhelykereséssel, amíg végül egy féllegális helyen meg tudtam állni. Közlekedésileg az egész környék egy totális katasztrófa, ennél már csak a parkolás rosszabb. Persze BKV-val gondolom nem olyan gáz a metró miatt, de a kistáska, nagytáska, laptop, kardigán, ernyő kombó nem tűnt BKV-kompatibilis ötletnek. Vagy csak én vagyok elkényeztetve. Ez is lehet.
Így végül még pár percet késtem is, de nem volt gáz, mert így is 5en voltak előttem, szóval nekiültem a mobilomról blogokat olvasni. Pont Heninél olvastam ezt a bejegyzést, amiben megemlíti a mobil parkolást, mire félhangosan felnyögtem, mert eszembe jutott, hogy lazán elfelejtettem parkolást indítani a kocsira. Amíg kerestem helyet, megnéztem a kódot az automatákon, amire majd küldeni kell az SMS-t, hogy ne keljen visszasétálnom, de aztán lazán elfelejtettem. Viszont a céges mobilomról nem lehet parkolni, a parkolós meg a kocsiban van, oda van rendszeresítve, így szegény G-t hívtam fel mindenki derültségére a rendelőben, hogy legyen kedves indítani egy parkolást a kocsimra.

Aztán elérkezett az én sorom is végre, vetkőz, felfekszik, megvizsgál, és az eredmény:

1 db 11mm-es petezsák in utero, benne szikhólyaggal :) yipee :)

Még mondott valamit a petefészkeimről, hogy azokban van valami, de nem kell törődni vele, de azt nem értettem, nem volt benne ismerős szó, és nem tudtam megjegyezni. A leletre ez került: MKO. 30-30 mm lut. tömlő. Bármi legyen is ez.

2 hét múlva menjek kontrollra, akkor már kell lennie szívpulzálásnak, utána, ha akarok, mehetek a saját dokimhoz további gondozásra. 
Szóval 21.én pénteken lesz a következő UH - addig tűkön ülök, nem tudom, hogyan fogom addig kibírni.

Úgy tűnik, van ok az óvatos optimizmusra :)

2013. június 1., szombat

18 DPO

Igyekszem felfüggeszteni az agyalást (már amennyire tőlem telik), jövő csütörtök előtt (remélem biztos) nem történik semmi, így most nincs értelme agyalni. Halad minden a maga útján.

Mit észlelek magamon: puffadok, pedig nem szoktam és örökké pisilni járok. Állandóan éhes vagyok és este a szokott alvásidőm előtt már 1-másfél órával kidőlök, viszont nem alszom túl jól :( Délutánra feszül a hasam, pedig iszom a magnéziumot. Ja, és hullámzóan ugyan, de folyamatosan fáj a mellem, és G szerint (meg szerintem is) nagyobb a szokványosnál.

Gyógyszerek tekintetében: megy az előírásos 3x1 utro, ezen túl napi 1 Femibion800, plusz iszom 2xfél Mg pezsgőtablettát és a Gyuri bácsi-féle csomagból a málna levél teát, napi egy csészét. Plusz a terhességprojekttől függetlenül napi C-vitamin,  tőzegáfonya kapszula, D-vitamin (mióta tavasz van, már csak 2 naponta, és abbahagyom, amikor végre nyár lesz egyszer), és a vitamin/ásványi anyag koktélom (Vemma).
Az inszem óta szedtem napi 1 aspirin protectet, ezt most már csak minden második nap, amíg el nem fogy  a doboz, utána már nem fogom. Kb másfél hónapja szedtem napi 2x1 barátcserjekapszulát is, azt sem szedem, mióta pozitívat teszteltem, mert ugyan jót tesz a méhnek és segíti a beágyazódást, de terhesen már erősen ellenjavallt.

Ma lusta nap van, voltunk elintézni a madarasban a havi nagybevásárlást, amit már 2 hete halogattam, és mivel már az utolsó tekercs WC papírt használjuk, most már muszáj volt :) . A madaras nekem normálisan is fárasztó, állati nagy, sok az ember, ezért van csak havi nagybevásárlás, ilyenkor egy csomagtartónyi cuccot veszünk sok tízezer Ft értékben, a napi vásárlást (, és ha véletlenül főznénk ahhoz is) elintézzük a környékbeli kisboltokban.  Szóval a fárasztó felét letudtuk délelőtt, ott is ettünk (tavaszi tekercs!! nyami :) ), és mióta hazajöttünk, lógok a youtube-on.
Ugyanis múlt héten rájöttem, hogy van egy TLC nevű csatornánk - eddig nem láttam, mert nem volt beállítva a kedvencek közé, így nem látszik automatikusan, és itt az elmebeteg menyasszonyok és észvesztő cukrászok mellett megy a Jon & Kate Plus 8. Ezt valamikor imádtam és néztem, egy 8 gyerekes házaspárról szól, akik rásegítéssel szültek egy ikerpárt, majd akartak egy harmadik gyereket, ahhoz is kellett segítség, és a második körben 6os ikreik lettek! Elképesztő, és állati cuki, inspiráló és lenyűgöző szerintem. Na meg kielégíti a kis voyeurista hajlamaimat, hogy belenézhetek mások életébe. Szóval ezt valamikor imádtam, de aztán össze-vissza költöztem országok között, és ez kimaradt/elmaradt/lemaradt. És most, hogy megláttam, megszállt a dili, és youtube-ról nézem vissza sorban a részeket az elejétől fogva. Jó sok van, 2005-óta megy a sorozat, így ez elfoglal egy időre :)

Holnap sörfesztivál - vicces módon hetekkel ezelőtt beszéltük meg a barátainkkal, hogy megyünk, és ha holnap nem iszom semmit, tuti rákérdeznek, hogy mi van, és elmondani nem akarom, de hazudni se, így még agyalok, hogy ezt hogy fogjuk tudni kikerülni. Lehet, hogy kocsival megyünk, és akkor én hivatkozhatok a sofőr státuszra, és legfeljebb lebénáznak :)