2013. július 31., szerda

Első terhes beszerzések

Tegnap végre elszántam magam, hogy vásároljak valami terhességgel kapcsolatosat.
Nem kell itt semmi nagyra gondolni, csak 2 dolgot vettem:

1. terhességes könyv magyarul, hogy G is értse, mert ami van, az német; német barátoktól kaptam az esküvőnkre évekkel ezelőtt, amikor még azt hittük, csak elhatározás kérdése a dolog.

2. megfelelő méretű melltartó. Ugyanis szépen kinőttem az összes melltartómat. De nagyon durván. Eddig 80B-vel éltem, ami nekem pont jó is volt, de hol van az már.. szóval tegnap bementem egy fehérnemű boltba, és felpróbálgattam, hogy most vajon milyen méret kell - hát 80C. Senki ne sértődjön meg, de a 80C a fogason olyan, mint egy fél sátor, komolyan. Felvéve persze pont jó, és nem néz ki rosszul, de azért elég kemény, hogy most megtöltök egy ekkora hatalmas melltartót :)

2013. július 29., hétfő

Shellac - terhesség

Nem hagyott nyugodni a kérdés, és keresgéltem egy kicsit. Mondanom sem kell, hogy magyarul nincs semmi a  témában, még olyan weblap se, ahol a két szó egyszerre szerepel egymással összefüggésben.
Viszont, angolul rákeresve a CND lapját az elsők között dobja ki. A CND annak a shellac-nak a gyártója, amit az én körmösöm használ (lehet, hogy ez ráadásul az ő márkanevük? fene tudja).
Mindenesetre ott a kérdés-válasz szekcióban van erre konkrét kérdés és válasz, itt.

Szerintük semmi gond, de azért a biztonság kedvéért mindenki csekkelje az orvosával. Standard válasz, to be on the safe side.

Szó szerint:

Q: Are the Shellac products and its ultra violet lights safe for pregnant women?
A: Shellac products have shown no problems with pregnancy. UV light exposure during a Shellac application is approximately the same amount of UV exposure as walking from you house to your car.
Of course we suggest you have your client’s consult with their doctor prior.

A kommentekben lejjebb még azt látom, hogy többen írják, hogy a terhes nőknél úgy tűnik, hogy sokkal hamarabb lejön, mint különben. Na, ezt majd meglátjuk, és kiderül.

A HealthTap szerint:

Choose a polish that is free of chemicals like toluene, formaldehyde and DBP. Make sure the instruments are sterilized so you don't get an infection

Ezután persze nyilván utána kellett néznem a toluene, formaldehyde és DBP-nek.. Szerencsére a CND hivatalos oldala szerint egyiket sem tartalmazza:

Shellac is 3-free (contains no formaldehyde, DBP (dibutyl phthalate) and toluene). 

Szóval ez nekem elég, én maradok a shellacnál.

Persze van másik oldal is, az ellenzőket itt találod.

Nyilván majd mindenki jól eldönti magának, mennyire megy át amish-ba a terhesség alatt.

Védőnő - a második nekifutás

Nem megy nekem ez a védőnőhöz eljutás. A CVS előtti héten hívtam a területileg illetékes szolgálatot, aholis azt a választ kaptam, hogy azon a héten az a védőnő, aki az én lakcímemhez tartozik szabadságon van, de a következő héten már dolgozik, hívjam akkor.
A következő héten volt a CVS, ezért akkor babonából nem mertem felhívni őket időpontért, és balga fejjel azt hittem, hogy ha akkor jött vissza szabiról, akkor lesz később is.
Ma telefonáltam időpontért, de kiderült, hogy a védőnő csak a múlt héten dolgozott, most megint nincs 2 hétig, próbálkozzak 12.-én. Mármint augusztusban. Ha sürgős lenne, akkor a másik védőnő tudna fogadni, de neki is csak 8.-án van legközelebb szabad időpontja, azzal meg nem vagyok sokkal beljebb.
Jó, nincs semmi sürgős, de azért irigylem, aki ennyit tud szabira menni :)

Ma megkezdtem a becses külsőm karbantartására irányuló munkálatokat, voltam kozmetikusnál, szépen le lettem mindenhol gyantázva, meg voltam körmösnél is, ami csak fél siker volt, mert a manikür-pedikürt megcsináltuk, de a shellac-ot nem kente fel, mondván előtte konzultáljam meg a dokimmal, hogy szabad-e.
Nekem eszembe se jutott, hogy a tartós körömlakkal valami gond lenne, és nem vagyok róla feltétlenül meggyőződve, hogy a dokim tudja, milyen pontos összetevőkből áll a shellac, de majd mindjárt megpróbálok kutatni valamit a témában. Bár a köröm halott szaru, azon szerintem mindegy, mi van, persze a körömágyon keresztül esetleg szívódhat fel valami, de egyrészt oda ne lakkozzanak, másrészt az nem lehet valami hatalmas mennyiség, de mindegy, majd utánanézek.
A héten még lesz fodrász is, és beírtam a naptáramba, mikor akarok menni tornázni (rend a lelke mindennek alapon, ha benne van a naptárban, akkor nagy valószínűséggel el is megyek), ráadásul szerdán kapom meg az új céges kocsimat, így csupa öröm az élet :)

2013. július 28., vasárnap

Második trimeszter!

Az első trimeszter csupa aggódás volt, hogy van-e hcg, van-e szikholyag, van-e szívcsőpulzálás, nő-e megfelelően, a genetika, és közben folyamatosan rettegtem, nehogy elmenjen.

Remélem mostantól egy kicsit nyugisabb bírok lenni, és kevesebbet görcsölök majd (LOL). Mindenesetre megpróbálom.

A málnalevél teát már a CVS előtt elhagytam, és most elkezdtem kivezetni az utrot is végre. Szombaton először már csak 2x1. Őszintén, már ez is hatalmas különbség. Akinek TMI, az ugorjon.. de a 3x1-gyel folyamatosan, egész nap folydogált valami, ha nem is mindig sok, de valami mindig, és időszakosan meg nagyon bleehhh volt az egész.. annyira, hogy napi egy tisztasági betét bőven nem volt elég, örökké át voltam ázva. Ehhez képest a 2x1 már nagyságrendi javulás, fele annyira sem gusztustalan. Most megy 5 napig 2x1, majd még 5 napig 1x1, és  utána nem lesz több utro!! Már nagyon várom.
Hányás nem volt egyáltalán, csak némi enyhe émelygés időnként, de már az is elmúlt. A szagokkal sem volt semmi bajom, nem lett érzékenyebb a szaglásom, nem zavarnak szagok (azaz nem jobban, mint bármikor korábban). Kívánósság sem jelentkezett, egyszer sem fordult elő, hogy bármit olyan igazán megkívántam volna, viszont úgy tűnik, a gyerek nem lesz édesszájú, mert nem igényli a cukrot. Én eredetileg rémesen, bűnösen édesszájú vagyok, a nutella lekvárral simán bevett reggeli, csoki minden mennyiségben, fagyi, süti, még akár cukor magában is. Na, ez a múlté. Ez az egyetlen változás, amit ilyen téren érzek, hogy ugyan nem undorodom az édességtől, de nem is vágyom rá, így az elmúlt hetekben gyakorlatilag nem ettem édességet vagy akár édeset egyáltalán, most, hogy így visszagondolok. Persze ez nem baj, és mivel oda kéne figyelnem a súlyomra, ez még jól is jön :)
Éhes vagyok gyakrabban, mint korábban, viszont nem tudok annyit enni, mint régen, így most a napi 4-5-ször keveset étkezés dívik, ami szintén nem baj, pláne, amíg gyümölcs a plusz étkezés.
Az arcbőröm szép, ott nincs panasz, és a mellem hatalmasra nőtt. Korábban sem volt kicsi, egy (azaz két) átlagos 80B-t toltam magam előtt, de most simán átcsúsztunk a C tartományba, muszáj is leszek venni legalább 1-2 új melltartót, mert alig valamibe tudom még őket bepréselni.
Az egyetlen dolog (az utro mellett), ami igazán zavar, hogy KÉPTELEN VAGYOK ALUDNI. Megőrülök, komolyan. A normális nők a terhességük alatt rengeteget alszanak, erre én még annyit sem bírok, mint korábban, pedig már az is nagyon gyatra volt. Nem csak a pisilés, mert mostanában már csak 1-szer kelek föl éjjel (pár hete még simán keltem 3-szor is), hanem valahogy sehogy se jó. Hason alvós voltam, de az már nem kényelmes, meg nem is hiszem, hogy jót tenne a gyereknek, így azt kerülöm, oldalt viszont zsibbad a karom, hanyatt meg pár óra után már csak szenvedek. Meg zsizseg a lábam. Nem zsibbad (szedek majdnem minden nap magnéziumot), de valahogy zsizseg, és sehogy sem tudom úgy tenni, hogy kényelmes legyen. Rémes. Sok baj van velem.
Az ólmos fáradtság (ami persze nem jelentette azt, hogy tudtam volna aludni, csak feküdni volt igényem többet) az lassan alábbhagy, és már egész aktívnak érzem magam.

Tehát ez volt az első trimeszter. A másodikhoz nagy reményeket fűzök, el akarok kezdeni megint mozogni, mert egyrészt nagyon hiányzik, másrészt hátha segít az alvásnak, harmadrészt jót tenne a súlyomnak, negyedrészt amúgyis kellene valami hasizomszerűségeket fejleszteni a szülésig. Szóval sok érv szól mellette, és a dokinénim szerint szabad nyugodtan.
Szóval azt találtam ki, hogy egyrészt lejárhatok megint a konditerembe, ahova régen napi szinten jártam edzeni, és futni ugyan nem, de gyalogolni meg ellipszistrénerezni simán lehet a fenekem és a lábaim javára, meg némi súlyzós edzés a karjaim kedvéért is mehet, másrészt visszajöhet a pilates. Meg itthon is csinálgathatok ezt-az, ezért - és kérlek ne kövezzetek meg - megrendeltem Rubint Réka terhestornás DVD-jét, mert ugyan a csaj szerintem rémesen idegesítő, viszont a testedzéshez kétség kívül ért, és nem éppen egy gyógytorna az edzése, tehát még értelme is van.
Mivel az USA miatt elcsúsztatott munkanapjaimba este már semmi nem fér bele, viszont simán kezdhetek - és kezdek is - jó későn délelőtt, azt találtam ki, hogy ezeket a dolgokat reggelente fogom csinálni. Meg is néztem, pilatest hétköznap csak 1szer tudok reggel, a többi nap csak később van, meg szombaton. A szombattal kapcsolatban vannak kétségeim, hogy akkor rá tudom venni magam a felkelésre, de a heti egyet simán meg kell tudnom csinálni. A konditerem ott van az iroda alatt, így arra csak ki kell jelölnöm 2 napot a héten, ami kondi nap lesz, az itthon meg amúgyis bármikor (de erre is el kell határoznom napokat, különben soha nem lesz belőle semmi).
Szóval ezek a nagy tervek.
Viszont ezen a következő héten még nem lesz minden reggelem szabad, mert rengeteg dolgot kell elintéznem: kozmetikus, fodrász, körmös elmaradt az elmúlt hetekben, bár ezek persze édes terhek, el kell menni hétfőn a leletért, védőnő, fogorvos, belgyógyász, sőt esedékes nem csak az üzemorvosi vizsgálatom, hanem az éves menedzser szűrésem is.. szóval van program bőven.

Ráadásul lassan nem csak új ruhák kellenek, ugyanis összesen 2 szoknyám maradt, amit fel tudok venni az irodába, meg pár egybe ruhám, a nadrágok totál reménytelenek, hanem öv elterelő is kelleni fog nem sokára a kocsiba, mert határozottan nő a hasam. A neveken való gondolkozásról ne is beszéljünk - az egy külön téma - mivel eddig csak lány neveink vannak, hiába logikáztam ki, hogy fiú lesz, egyikünk se hitt benne, így elképzelésünk sincs.

Jaj, mennyi dolog lett, hogy így hirtelen terhes lettem! :)

2013. július 26., péntek

Fiunk lesz!

Most hívtak, épp időben, mert már tényleg nem bírtam volna sokáig. 

Szerencsére minden rendben, és kisfiú! :)

Hétfőn lehet menni az írásos leletért.

Akkora, de akkora kő gördült le a szívemről - talán még életemben nem éreztem ekkora megkönnyebbülést. Határtalanul boldog vagyok! :)

Nagyon köszönöm mindannyiótoknak, hogy szurkoltatok értem, és az elmúlt napokban tartottátok bennem a lelket! :)

CVS + 4 nap

Nem hívtak tegnap .. szerencsére elfoglalt az utódomnak való a magyarázás egész nap, így nem volt lehetőségem kényszeresen a telefont lesni, és eltelt a nap, estére meg már nyilvánvaló volt, hogy munkaidő után nem jelentkeznek, akkor tehát nem foglalkoztam a gondolattal.
Ezt viszont az agyam duplán megtorolta éjszaka, amikor nem tudtam jól (vagy egyáltalán) kontrollálni, így rémes éjszakám volt. Nem csak vergődtem egész éjjel, de felváltva volt hányingerem és gyomorgörcsöm, szó szerint. Amire ez végre alább hagyott, akkor jött a légszomj, a döntőn levő ablakot feltéptem, de nem segített, továbbra is meg akartam fulladni, így végül kiültem a teraszra, és kint üldögéltem egy kicsit.
Az újabb alvás-nekifutást egy kellemes lábgörcs szakítottam meg, így némi görcskijárkálás után végül feladtam, és fél5 óta inkább olvastam.
Most G-t elindítottam munkába, én meg úgy döntöttem, hogy nem megyek be, hanem itthonról imitálom a munkát, nem kell mindenkinek idegroncs állapotban látnia.

Fura különben, hogy kb egy hete nem voltam bent az irodában, hanem itthonról dolgoztam, és tegnap ketten kérdezték meg, hogy terhes vagyok-e - mire én kitérően rosszalló arcot vágtam, így hamar exkuzálták magukat, és 4-5 ember megállított azzal, hogy milyen jól nézek ki, tisztára sugárzok, biztos jót tett nekem a szabadság. Szóval... a pletykának nem lehet már sokáig útját állni.

Jaj édes Istenem, kérlek - kérlek..

Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van.

Remélem ma tényleg hívnak, mert nem bírom ki a hétvégét így..

2013. július 25., csütörtök

CVS + 3 nap

ma még nagyobb rohanás lesz mint tegnap.Végre kinevezték az utódomat az előző pozíciómba - 4 hónap után! Természetesen lengyel.. no comment, hogy a lengyel főnök mennyire unbiased a lengyel-magyar tengelyen.. na mindegy. Mindenesetre ma itt lesz az ember, így végre a nyakába sózhatom a melót, és én megszabadulok tőle. Szóval egész nap átadás-átvételt játszunk.

A CVS-nek már semmi hatását nem érzem, elmúlt a pici érzékenység is, ami volt, a helye is alig látszik, be se lilult, semmi.
Ma akár már lehet is eredmény - görcsben a gyomrom.

Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. Ép, egészséges kisbabánk van. 

2013. július 24., szerda

CVS + 2 nap

ez csak rövid lesz, ma nem tudok itthon maradni, mert médiatrénigre kell mennem. Médiatréningre! Tiszta röhej, de úgy tűnik, időközben olyan ember lettem, akinek időnként nyilatkoznia kell vagy ad absurdum akár interjút adni, és a Cég nevében csak az nyilatkozhat, aki erre külön ki van képezve, és írásos engedélye van rá. Nem mintha mindenképpen akarnék nyilatkozni, de az elmúlt hónapokban volt pár megkeresés, meg olyan alkalom, amikor jól jött volna, és pánikszerűen kellett keresnem a régiós PR igazgatót, hogy akkor most mi legyen, mit mondhatok, és fognia kellett a kezemet mindenben. Ebből lett elege, és küldd most el médiatréningre. Pedig nem is vagyok PR-os, sőt, az nagyon távol áll tőlem. De hát így alakult, szakmai kérdésekben valahogy mindig engem találnak meg. Na, szóval ide rohanok mindjárt.

Fájás, görcs szerencsére továbbra sincs. Ahol megszúrtak, ott egy picit olyan érzés, mintha egy érzékeny lila folt lenne, pedig nem lilult be - gondolom a szövetek azért megérezték, hogy átmentek rajtuk. No-Spa-t és a MagneB6-ot azért szedem óvatosságból.

Igyekszem nem görcsölni az eredményen, de örökké azon kapom magam, hogy azt mantrázom, hogy "ép, egészséges kisbabánk van", szóval nem megy olyan jól a nem görcsölés.
Most pont az eredményig gondolok csak, nincs se A, se B, se C terv, csak legyen már meg az eredmény, és legyen jó.

2013. július 23., kedd

CVS + 1 nap

Szerencsére a fájdalomcsillapító kimentével sem lett semmi fájdalom, bár hozzáteszem, vigyáztam is magamra tegnap. Fájni nem fáj(t) semmi, de egy-egy mozdulatnál megjelenik a fájdalom árnyéka, a fenyegetés, hogy ha tovább folytatnám a mozdulatot, akkor már fájna, így bölcs ember módjára nem folytatom. Tegnap még öregesen, nagyon óvatosan mozogtam, de ma már flottabbul. Tök jó, hogy az LSK+HSK kombó után megtanultam hasizom nélkül, oldalra gördülésből felülni az ágyban, ennek most jó hasznát veszem :)

A málnalevél teát abbahagytam, azt a 12. hétig kellett, és mivel elég komplex hatása van, már pár nappal a CVS előtt abbahagytam, nehogy bekavarjon. Az utro még megy, továbbra is 3x1, és mivel ezt fokozatosan kell elhagyni, ráadásul bőven van itthon utrom a többszöri nekifutás miatt, így azt gondolom, hogy ezen a  héten még megtartom a 3szori alkalmat (pláne, hogy tegnap bizergették a méhlepényt), aztán jövő héten már csak 2szer, majd utána 1szer, és akkor hagyom csak abba.
Szerencsére semmi görcsszerű nem jelentkezett, de azért eszek napi 1-2 No-Spa-t, és 2-3 Magne B6-ot egyelőre, ártani nem árthat alapon.

Más jelentenivaló nincs, reggel voltam vérvételem, az első nagylabor, amit a doktornő kért, de a védőnőt egyelőre nem hívtam, a'sszem most már nem is fogom, amíg nincs meg az eredmény.

Nagyon izgulok, hogy minden jó legyen .. közben meg elkezdett spekulálni a család a baba neme körül .. Anya esküszik rá, hogy ő lányt "érez", G is valahogy lányra van ráállva.
Szerintem viszont fiú, mivel én úgy tudom, hogy a baba nemi hormonjai beleszólnak az anyáéba, és a kislányoknál az extra ösztrogén felerősíti a terhességi tüneteket, meg az arcbőrre is lehet negatív hatása. Nekem viszont alig volt kellemetlen terhestünetem eddig. Konkrétan egyetlen egyszer sem hánytam, volt pár hétig némi émelygés, de nem kibírhatatlan, sőt, ha nem értem rá vele foglalkozni, akkor észre sem vettem. Elsősorban estefelé émelyegtem kicsit, ha az oldalamon feküdtem, így ezt nem is csináltam sokszor, de mostanra ez is elmúlt. Úgy látszik menetrendszerűen a 12. hétre elmaradt nálam az émelygés is. Az arcbőröm meg szebb, mint valaha, nagyon elégedett vagyok magammal - ebben a tekintetben.
Persze van elégedetlenség is, a súlyom kiakaszt. Kb majdnem azt a 10 kg-t szedtem fel a 3 környi stimu alatt, amit a teljes tehesség alatt kellene, így most elég magasról indulok - de ez legyen a legnagyobb baj.

Vicces volt tegnap különben, amikor az Istenhegyin beadminisztráltam, a formanyomtatványon ki kellett tölteni ugye: neve, címe, születési ideje, anyja neve, anya súlya.. itt egy kicsit elcsodálkoztam, miért kell nekik anyám súlya, de némi gondolokozás után rájöttem, hogy én vagyok az anya, az én súlyomra kiváncsiak. Fura pillanat volt.
És hamar elmúlt, mert komoly lelkiismeretfurdalások közepette felvéstem, hogy 71kg - rémes. Jó, 180 centihez nem ANNYIRA gáz, de azért ez pont egy tizessel több, mint egy éve, és mint a sokéves normál súlyom. Hát ez van. Lassan tényleg anyányi nő leszek :)

2013. július 22., hétfő

CVS @ 11w6d

Rémes éjszakám volt, össze vissza álmodtam mindenféle baromságot. Kettőre sajnos emlékszem is. Az egyik ismétlődő álmom az volt, hogy odamegyünk az Istenhegyire, és nevetve elküldenek, hogy mit akarok én itt, nem is vagyok terhes, csak kövér. A másik pedig, hogy bemegyünk, és egy fiatal orvosnak látszani igyekvő fiú közli, hogy a doktornő nem ér rá, de ne aggódjak, ő már ezerszer látta, hogyan csinálja a CVS-t, ő is simán megcsinálja.
Aztán valahogy végre reggel lett, G-t elindítottam az "iskolába", ja nem, az új munka helyére, jöttek értem Anyuék, és mentünk.
Mivel tele hólyaggal kellett érkezni, és 10re volt az időpont, 9kor még pisiltem egyet, majd megittam 3dl vizet, és egy fél literes vizet vittem magammal, amit megittam, amíg odaértünk, kb 3/4 10-re. Eleinte aggódtam, hogy menni fog-e a tele hólyag, elég gyors-e a vesém, de mire odaértünk épp jó volt. Tele, de még nem szuper-kellemetlen.
Beadminisztráltunk, és pontban 10 órakor szólítottak is. Anyu jöhetett be az UH részre, Papa is jöhetett volna, de nem akart, ő idegenkedik minden orvostól, szóval ő inkább kint megvárt.
Az UH ami a vizsgálóban volt sztem átlagos, kicsit szemcsés is volt, én nem láttam rajta olyan nagyon sok mindent, de ott a gyerek, és ver a szíve, ez a lényeg :)

Hajdú doktornő és Bátorfi doktor úr voltak, elkezdték nézni a belsőmet az UH-val, majd elhangzott, a következő: "ez a lepény rettenetesen rossz helyen van, nem biztos, hogy meg tudjuk csinálni a CVS-t, lehet, hogy 4 hét múlva vissza kellene jönni amniora".
Autsch. Ugyanis a lepény egészen hátul lent van, azaz a hasfaltól nézve szinte legtávolabb, és "útban" van a szúráshoz a burok meg a gyerek.
Ment egy kör vita arról is, hogy esetleg ha megpisiltetnek, akkor az üres hólyag helyére mozdulhat valami, és az talán elég lenne, vagy inkább oldalról.. szóval ment a tanakodás.
Jól rám ijesztettek, de aztán a doktor úr még átgyúrta a hasam az UH-val, és végül talált egy szöget, amire azt mondta, hogy ez jó lesz.
Anyum aggódott egy kört, de megnyugtatták, hogy ha nem lenne teljesen biztonságos a szög, akkor nem vállalnának extra kockázatot, hanem inkább elnapolnák a dolgot.
Anyut kiküldték, lefertőtlenítették a hasam, letakartak steril kendőkkel, megkaptam az érzéstelenítőt a hasamba, és már ment is a nagy tű - tök jól látszott az UH-n, már az érzéstelenítő pici tűjét is lehetett látni, de a nagy tűt, ahogy bemegy és beleszúr a lepénybe nagyon világosan.
Szerencsére elsőre sikerült elég mintát venni, így nagyon hamar vége volt az egésznek, talán 2-3 perc volt összesen. Fájni nem fájt. Az érzéstelenítő csípett egy picit, de nem volt vészes, a nagy tűnél meg amikor mondta, hogy most fog fájni, az sem fájt, csak éreztem, hogy áttör valami ellenállást, és már bent is volt. Szóval összességében sokkal rosszabbra számítottam, nem volt egyáltalán gáz.

Miután kihúzták a nagy tűt, még megcsinálták a 12. heti genetikai UH-t is:

Magzatvíz mennyisége: átlagos
Szívműködése: szabályos
Placenta helyzete: hátul a jobb oldalon, mélyen.
Koponya épnek, hasfal és mellkas zártnak látszik.
Normál hasi echogenitas. Telt gyomor és hólyag (gondolom ez az enyém).
Négy végtag látható.

NB: látható
CRL: 55,1mm
BPD: 20,0 mm
NT: 2,1 mm
HC: 72,7 mm

AC: 60,8 mm
FL: 5,8 mm

Számított terhességi időnek megfelelő nagyság.
A biometriai adatok alapján a grav. s. 12 hét + 0 nap-nak felel meg.

Az érvényben levő MSZNUT protokoll alapján elvégzett vizsgálat szerint jelenleg durva fejlődési rendellenesség nem látható.

Tehát az UH negatív, de ugye én nem hiszek a statisztikában, ezért is a CVS, szóval én tudni akarom, nem csak találgatni.

Eredmény péntekre lesz, egy hét kímélő életmód (nem muszáj feküdni), házasélet egy hétig kerülendő.

Hát ennyi. Szumma 15 perc volt az egész tényleg nem volt fájdalmas, a két doki nagyon profinak tűnt, gondosan mérlegelték, hogy szúrjanak-e, és hova. Előtte jól kikérdeztek, hogy biztos akarom-e, közben mindenről mondták, hogy mi következik, utána kaptam részletes infokat, hogy mit csinálhatok, és mit nem, szükség esetén No-Spa és / vagy Magnézium javasolt, ha bármi görcsölésféle elindulna.

Igazából már reggel vettem be egy Magne B6-ot a biztonság kedvéért, és a Papa hozott nekem egy doboz No-Spat a gyógyszertárból (nem szedtem eddig sose), abból bevettem egyet, szintén a biztonság kedvéért.
Ma pihenek, Anyuék itt voltak, hoztak ebédet, és az előbb mentek haza.
Holnap reggel vérvételre kell mennem, de utána itthon leszek, és ha nem lesz semmi extra, akkor itthonról dolgozom majd. Szerdától már muszáj lesz bemennem, mert minden nap lesz valami, de remélem addigra már nem érzek majd semmit.

Egyelőre most sem érzek semmit, de gondolom ez még az érzéstelenítő hatása - meglátjuk később, hogy fog-e fájni. Végül a hasfalamon a jobb oldalon szinte függőlegesen szúrtak belém, de nem látszik már a helye.

Képet a babáról most profilból kaptunk, az orrcsontmérős képet nyomtatta ki:



Mi micsoda (innen és innen):

NB: orrcsont. Vizsgálatok igazolták, hogy Down-szindróma esetén később kezd el kifejlődni az orrcsont, így az első trimeszterben (a terhesség első harmadában) még általában hiányzik. Az orrcsont jelenlétének az igazolásával nagyban lehet csökkenteni a Down-szindróma kockázatát, ezért a közelmúltban már pár centrum végez orrcsontmérést. Az első trimeszteri vizsgálat során nincs értelme az orrcsont megmérésének, csak a jelenlétét határozzuk meg. 

CRL: Az ülőmagasság megnevezése angolul a CRL, amely fejtető-far hosszt is jelent. CRL = Crown-rump length (fejtető-far hossz) rövidítése.
11. héten kb. 40 mm
12. hetesen kb. 50-55 mm.
13. héten 65-70 mm

BPD: biparietal diameter, a két halánték közötti távolság. A 13. hét után mérhető, ekkor mintegy 2,4 cm. Méretéből megadható a magzat súlya.

NT: Nuchal Translucency, nyaki redő. Mérését a 11. és 13. hét között kell végezni, később az elmaradt vizsgálat nem pótolható!
Genetikai rendellenességeknél a magzat nyakánál a bőr alatti folyadékréteg megvastagszik, mert tarkótáji ödéma alakult ki.
Magas NT érték 3 (2,5) mm felett kóros értéket jelent. A tarkóredőt általában 3 mm-ig tartják normálisnak, azonban a mért érték sok mindentől függhet. Az egyik ilyen tényező, hogy a tarkóredő vastagsága a baba méretével együtt nő, így természetesen más eredményt kapunk, ha valakinél méréseket végzünk 11, 12, illetve 13 hetesen.

HC: fejkörfogat

AC: haskörfogat

FL: combcsont hossza. A magazt leghosszabb csontja, mérete a baba hosszanti növekedésérőla d információt. Jelentősége a BPD értékhez hasonló. a 14. háten 1,5 cm körül van.

2013. július 21., vasárnap

Holnap CVS

.. és parázok.
Nem annyira a beavatkozástól, és a fájdalomtól, mert azt elviselem, bármi lesz. Nem is annyira az esetleges rizikótól, mert tudom, hogy jó kezekben leszek, profik végzik, meg én döntöttem így, hogy vállalom ezt a kockázatot.
Az eredménytől félek. Pedig az nem is holnap lesz még. Ráadásul totál nem a holnapi beavatkozáson múlik, mert a kromoszóma állomány minősége már a megtermékenyülés pillanatában fixálódott, így nem holnap fog eldőlni bármi is.
De az eredményhiredetéstől a'sszem mindig fél az ember.

Igazából babonából nem is vettem semmi, nem is intézem semmit.
A védőnőre volt egy gyenge kísérletem, felhívtam őket időpontért múlt héten, de akihez tartozom a múlt héten szabin volt, hétfőtől lesz megint, akkor meg azt hiszem, most már csak eredmény utánra akarok időpontot.
Egyelőre igyekszem érzelmileg távol tartani magamtól az egész terhességet, félek kötődni, mert még bármi lehet, és az utóbbi időszakban nem éppen a szerencse gyermekei voltunk. De remélem, ez most már megváltozik, és legalább nulla paritásunk lesz :)

G nem tud jönni velem holnap, mivel holnap kezd az új helyén - hosszú hónapok után végre újra dolgozik, totál első nap az iskolában feeling. Fura látni, hogy izgul. Totál kilépett a komfort zónájából, ugyanis amikor kilépett az előző helyéről, úgy döntött, ideje iparágat váltani. IT mérnök/manager, és az elmúlt 10 évben ennek a szektornak egy nagyon szűk és nagyon speciális területén dolgozott, és ezt nem akarta tovább. Így tudatosan nem keresett, sőt el is utasított lehetőségeket abban a szegmensben, és amit mostantól csinálni fog, az egyelőre számára kevésbé komfortos, de mindenképpen jó lehetőség. Jó (és jó nagy) cég, jó szektor, dinamikus fejlődés. A pozi nem az álompozija, de a szektorváltás miatt ennyi belefér, remélhetőleg gyorsan fog tudni növekedni, egy ilyen és ekkor cégnél bőven vannak lehetőségek. Szerencsére a mérnökségig nem kellett visszamennie, de kisebb manager feladat, mint amiből kilépett. Összességében én nem bánom, mert talán kevésbé lesz stresszes, ami jól jön a következő hónapokban. Ő is igyekszik érzelmileg távol tartani magát a dolgoktól, ő is azt mondja, hogy "ha túléltem a próbaidőt", meg nagyon feltételesben beszél az egészről, de én azért optimista vagyok.
Mindegy, ez mellékszál, a lényeg, hogy G nem tud jönni velem holnap, így a szüleim visznek el, mert nem akarok magam vezetni.

Izgul.. ma 11+5 .. 

2013. július 18., csütörtök

Magyarország, én így szeretlek - A Posta epizód

Ez úgy kezdődött, hogy egyszercsak kaptunk egy értesítést ajánlott levél érkezéséről.
Gyűlölöm a postásunkat, és azt hiszem, ez kölcsönös, bár az én gyűlöletemet az ő magatartása váltja ki, ugyanis soha, de soha meg sem próbálja kézbesíteni a levelet (értem én, hogy nyeles telek, meg második emelet, így "sokat" kellene gyalogolni, ha véletlenül itthon lennénk, és beengednénk a kapucsengetésre, de hát mégiscsak ez a munkája, vagy nem?). Konkrétan G hónapok óta MINDEN nap itthon van, és előtte is 90%-ban itthonról dolgozott, és a postás soha, egyetlen egy alkalommal sem csöngetett be, hogy ajánlott levelet kézbesítene, hanem úgy csinál, mintha nem lenne itthon senki, így este hazajövet csak az értesítést találom a postaládában és be kell menni a hülye Postára a levélért, ahol az egész környéken nem lehet sehol parkolni, és idióta időben vannak csak nyitva. Szóval szar az egész. 
Amikor van lélekerőm, a Postán azért beírom a Panaszkönyvbe, hogy a postás meg sem próbálja kézbesíteni a leveleinket, erre a cuki psotás válaszul pár hétig minden levelünket a kukába iktatja, de nem hagyom magam eltántorítani. Szinte minden papírlevelezést lemondtam már*, ahol lehet, elektronikus kivonatokat/számlákat/értesítőket kérek, így már csak Orbán Viktor (de nemsokára letiltatom az adataimat az Adatnyilvántartóban, mert ebből komolyan elegem van), a UPC, az Elmű és a Gázművek levelezik velem papíron. 
Az adott ajánlott levelet az Elmű küldte, mint az értesítőről kiderült, ami némi aggodalomra ad okot, nem hiszem, hogy pénzt akarnának visszaadni, így valószínűleg tartozásunk keletkezett, amiről nem tudok?
Mindenesetre júli 5.-én találtam meg az értesítőt a postaládámban, természetesen előző napra dátumozva, júli 4-re.
Júli 5 péntek volt, és már  a Posta nyitvatartásán túl kaptam kézhez az értesítőt, hétfőn elmebaj volt, kedden hajnaltól éjfélig a Németországos körünket futottuk, de mivel nem akartam tovább halogatni a dolgot, szerda reggel útban a Balaton felé megálltunk a Postán.
Bemegyek, kiállom a bibliai hosszúságú sort, majd a csaj rámnéz, és közli, hogy ezt tegnapig lehetett átvenni. Mert júli 1-től az új Postatörvény értelmében az eddig megszokott 15 munkanap helyett már csak 5 munkanapig tárolják a leveleket, majd visszaküldik a feladónak.
Lássam, nézzem meg, hogy az is van az értesítőn, hogy "átvehető július 9-ig".
Aznap volt 10.-e. A bajom csak az, hogy 4.-én (haha, sztem visszadátumozta) dobták be az értesítőt, innen az 5 munkanap nem 9.e, hanem 11.-e, mert van közte egy hétvége, ami obviously nem munkanap.
Hát ez őt nem érdekli, RÁ VAN ÍRVA, HOGY 9.-ÉIG VEHETŐ ÁT, EZT NEKEM TUDNOM KELLETT, minek tartom fel a sort. Hiába próbáltam meggyőzni, hogy a 4.-étől számított 5 munkanap nem 9.-e, őt ez nem érdekli, az van a papíron és kész. Már tudtam, hogy hiábavaló, de azért még bepróbálkoztam, hogy megnézné-e, hogy tényleg visszaküldték-e már, vagy még esetleg ott van náluk a postán a levél, de mereven elzárkózott tőle, hogy felálljon, vagy felvegye a telefont. Pedig volt már ilyenre példa**.
Szóval nem csak bunkó, és a Postatörvénnyel ellentétes módon jártak el, de még külön segítőkésztelenül is.
Kommentben annyit kaptam, ha nem tetszik, lehet panaszt tenni.
Tettem is. Én már csak ilyen Panaszkönyvbe írogatós vagyok. Nem, mintha lenne bármi hatása (azon túl, hogy most egy pár hétig megint a kukában kell keresnem a leveleket), de legalább érezzék a törődést, és ne higgyék, hogy valami csúcsszuper szolgáltatást nyújtanak.

Azt meg, hogy ki volt az a zseni, aki szükségét érezte a Postatörvény ilyetén megváltoztatásának, azt végképp nem tudom. 5 munkanap? Ennyit az emberek simán nyaralnak, vagy ha szigorú munkarendben dolgoznak,esetleg csak egy következő héten jutnak el munkaidőben ügyintézni.. komolyan nem tudom, miért fájt a Postának, hogy 15 napig kellett tárolnia a leveleket, és miféle megtakarítást remélnek attól, hogy csak 5 napig tárolják a jövőben. Szerintem nekik lesz több melójuk, mert nagyságrendekkel több levelet kell majd visszavinni a feladóhoz, de ki vagyok én, hogy megértsem a felsőbb bölcsességeket. 

Időközben regisztráltam az Elműnél is elektromos ügyintézésre, és tényleg tartozásunk volt, amit - szintén felhasználóbarát szolgáltatóként - meg sem próbáltak újra beterhelni csoportosra, miután nem tudták levonni, hanem csak minden hónapban szépen hozzáadogatták a késedelmi költséget.. és most küldték volna a fenyegetést a kikapcsolásról, miközben azóta vagy 6 számlát már rendesen befizettünk (csoportos).. ja, és a számlalevelek hosszas tanulmányozása után jöttem csak rá, hogy hol kellett volna látnom, hogy tartozásom van, mert egyáltalán nem nyilvánvaló. Szóval hogy Mari néni Tiszaröcsögén hogy képes értelmezni a leveleiket, azt tényleg nem tudom elképzelni. Bezzeg a rezsicsökkentés hatalmas piros betűkkel van feltütetve, csak a fizetési elmaradás olvad bele az egyéb szövegbe.. 
Szóval gyorsan ott helyben a neten kifizettem a fennálló tartzást, és beállítottam, hogy ezentúl csak emailben értekezzünk, szóval megint eggyel kevessebb papír levél.


* Az elektronikus banki kivonatokra és egyébre akkor tértem át, amikor kiderült - bár már korábban is gyanítottam -, hogy az egyik szomszédunk olvassa a leveleinket. A konkrét bizonyítékot az szolgáltatta, hogy a befektetési akármi éves elszámolója úgy érkezett meg, hogy az ablakos borítékban az ablakban nem a címünk, hanem nagy fehérség látszott. Szóval a zseni a pénzügyi helyzetünk tanulmányozása után konkrétan fordítva rakta vissza  a papírokat a borítékba. De korrektül vissza volt azért ragasztva a boríték, bár kétlem, hogy a nagy fehérség alapján a postaládámig eljutott volna a banktól az üzenet. Szívesen konfrontálnám az adott szomszédot a ténykedésével, de sajnos két elmebeteg is van, aki szóba jön, és nem akarom tovább rontani a viszonyt a felesleges gyanusítgatással. Szóval inkább az azt követő héten minden pénzügyi szolgáltatómnál lemondtam a papíralapú levelezést, azóta csak elektronikusan jön minden.

** jó, nem ezen a gernyó postán, hanem a Nyugati téri nagy postán, az igaz, de ott konkrétan előfordult, hogy csak a lejárat utáni nap (akkor még boldog 15 nap volt) tudtam elmenni egy csomagért, amit a cég nevére küldtek az irodába, de a postai átvételhez kell ugye céges meghatalmazás, ha a cég neve szerepel címzettként, és ezt nem volt triviális elintézni (az asszisztens pedig épp szabin volt.. jó iőzítés :) ). Szóval mire elintéztem, már a lejárati nap utáni nap voltunk, de a Nyugati téren utánanéztek nekem, hogy még ott van-e náluk, hiszen nem instant küldik vissza a dolgokat, hanem gyűjtik, és láss csodát, még ott volt, és oda is adták. De hát..

2013. július 17., szerda

Magyarország, én így szeretlek - a McDonald's epizód

Az úgy volt, hogy a múlt héten egy rövid megbeszélés erejéig ki kellett ugranom Németországba, de nem akartam ott aludni, már a hócipőm tele az egésszel, komolyan, így úgy döntöttünk, hogy G-vel ketten megyünk, reggel 5kor indulunk, éjfélre hazaérünk, de lenyomjuk egy nap alatt. Ha ketten vezetünk, nem olyan nagy cucc.
Ez így is volt, és visszafelé Ausztriában már agyaltunk, hogy hol álljunk meg vacsizni, de elég későn és sokat ebédeltünk, így nem volt sürgős a dolog, ráadásul nagyon smucig tudok lenni, így arra jutottunk, hogy kibírjuk az M1-esen a  94-es km-nél levő Mekiig, ahol már gyorsan és forintból tudunk enni.
Eddigre már 17 órája voltunk talpon, aminek a nagy részét vezetéssel, a nagyon kicsi részét pedig unalmas megbeszélésen ülve töltöttük, szóval nagyon kellett már a jó kis egészségtelen hamburger, mire ide értünk. 
Be is gördültünk szépen a Mekihez, leparkoltunk, megyünk befelé - azaz csak mennénk. Épp jönnek kifelé, így őket az ajtóban félreállva elengedjük, majd lépnénk be, agyik lábam már bent is van, mire az ajtóban álló meki-egyenruhás csaj egyszercsak elfordít egy kulcsot tőlünk kb 15 centire állva, és konkrétan ránk csukja az ajtót. Komolyan úgy kellett félre ugranom.
Nézek rá, hogy most mi van? Erre mutat az ajtón felmatricázott nyitva tartási időre, ami szerint 22 órakor zárnak. És vigyorog az arcomba. Ránézek az órámra, szerintem még csak 21.57, de tahókkal nem lehet vitatkozni, nem érdemes magam felhúzni, így kedvesen visszamosolygunk, és hátat fordítunk.
Hozzáteszem, hogy nem volt épp kihaltság és hullaszag, nyüzsögtek az emberek, amíg ott állva igyekeztünk úrrá lenni a dühünkön, még 4 pár érkezett, és szintén ettek volna. De értem én, hogy nem piacgazdaságban élünk, ahol addig vagyunk nyitva, amíg van fizető kereslet, hanem magyarországon, ahol óra egészkor (vagy akár pár perccel korábban) kiesik az alkalmazott kezéből a munka, oszt' heló.. és ha még a másik arcába is lehet röhögni, annál jobb. Szegényes lelkű egy nép vagyunk, hogy ilyenek okoznak örömet. Tök szomorú.
De engem ilyennel nem lehet bosszantani, bár az éhség kicsit zavart :) G-nek viszont eszébe jutott, ugye think out of the box, hogy mi nem beülni, hanem kaját akartunk, a drive pedig 24 órás, szóval akkor vegyünk kaját a drive-ban, majd megesszük kint a külső padokon.
Szóval vissza a kocsiba, egy kör az épület körül, és át a drive-ba. 
G elkezd rendelni, nekem meg nem is tudom miért, késztetésem lett, hogy megkérdezzem, hogy ugye tudunk fizetni itt is, mint minden Mekiben SZÉP kártyával (hiszen nekem a Cég erre tol minden hónapban egy csomó zs-t, érdemes elhasználni). A csaj fapofával válaszolja, hogy NEM, sőt, bankkártyával sem lehet fizetni, csak készpénzzel.
WTF? A legeldugottabb istenhátamögötti mekiben is bárhol bármikor lehet kártyával fizetni - csak épp itt nem, ahol a hazánkba bejövő forgalom halad át. Persze azt nem tudhatom, hogy a csaj lustasága okozta a "csak készpénz" üzemmódot, mert lusta volt elővenni a POS terminált, vagy az üzemeltetőtől (mert ugye ez egy franchise) származik az ukáz, hogy no kártya, mert annak költsége van az elfogadóhelyekre nézve. Ezt már soha nem fogjuk megtudni, viszont ezzel komolyan bajba kerültünk, mert nem vagyunk épp készpénzbajnokok, nálam alig van kp bármikor, és most G is ki volt fogyva, így éppen csak össze tudtuk kaparni a 3000Ft-ot, ami a végösszeg lett. Pontosan ezért nem álltunk meg valami Csárdánál valahol, hogy ne kelljen kp-val szarakodni, lehessen kártyával gyorsan fizetni és haladni tovább.. de nem. Magyarországon ez sem megy.
Végre megkaptuk a kajánkat, újra leparkoltunk, és elvonultunk a Meki kinti részének padjaihoz elfogyasztani a nehezen megszerzett vacsoránkat.
Kivesszük a dolgokat a zacskóból, majd G rám néz, és azt mondja: És tudod mit felejtett el megkérdezni a kislány?
Kellett egy pillanat, amíg leesett, de a kajánkra ránézve láttam, hogy 2 nagy menüt kaptunk, pedig normált kértünk. És persze nagyon is fizettünk. Pedig se annyi üdítő, se annyi krumpli nem kellett egyikünknek sem, soha nem eszünk nagy menüt - ráadásul most kérdés nélkül fizettettek velünk nagyon, miután külön tisztáztuk, hogy alig van kp-nk.
Nézem a zacskóban - a másik amit nem kaptunk, az a számla. Pedig a Mek mindig ad számlát, de most ez sem sikerült.
Így hirtelen helyére kattant az is, hogy miért nem engedtek kártyával fizetni. Gondolom a kislány a saját zsebébe rakja a pénzt ilyenkor, volt bevétel, nincs bevétel.
Szóval ajánlom a NAV figyelmébe a helyet este 10 után.

És tudom, hogy az emberek nagy része nem tud velem egyet érteni, mert mindez itthon bevett szokás, way of life, live with it, de nagyon sajnálom, én civilizált nyugat-európai országban szocializálódtam, számomra nem elfogadható, ha a vevő lábára csapják az ajtót, vagy a szemébe hazudva átverik. Az adócsalás, mint olyan pedig külön felháborít. Néha úgy érzem mi vagyunk az egyetlen emberek ebben a nyomorult országban, akik befizetik az adójukat, és számlát kérnek, miközben mindenki sajnálkozva röhög rajtunk, micsoda balekok vagyunk. Közben meg sír az egész ország, hogy így szar, meg úgy szar.. abba senki nem gondol bele, hogy ha mindenki befizetné a rá eső adóterheket (beleértve az ÁFÁ-t is!!), akkor mennyivel kevesebb adót kellene kivetni, és az ország mennyivel több pénzből tudna gazdálkodni.
De nem. Helyette csak sírás van, rinyálás, lopás, csalás meg hazugság. És mindenki a másikra mutogat, ahelyett, hogy elgondolkozna saját magán.

Hát ennyi.

2013. július 15., hétfő

A vakációról

Összességében minden jó volt, jó volt kicsit kiszakadni itthonról, de hazajönni is mindig jó :) Valahogy csak itthon a  legjobb, itt minden olyan, ahogy mi szeretjük (én például nagyon háklis vagyok az ágyra, nem bírom a puha matracokat, G meg a hőmérsékletre rigolyás).
Még most mennek a mosások, és igyekszem lelkileg felkészülni a holnapi melóra.

A német villámkirándulás lement simán, de jó, hogy jött G, mert végül nem csak jött, hanem vitt, én az 1300 km-ből végül csak 400 km körül vezettem két részletben, de lehet, hogy még ennyit se, többit G nyomta, pedig nem szokott nekem az ilyesmi gondot okozni. Az elmúlt hetekben viszont tiszta fáradt vagyok, folyamatosan. Elképesztő módon nincs energiám semmire, és néha sírni tudnék a fáradtságtól.. csak aztán aludni nem tudok. Amúgy sem vagyok egy jó alvó, de az alvás képességét totál elvesztettem, csak vergődök, sehogy se jó. Szóval fáradt vagyok nagyon, csak aludni nem tudok. Jó kombináció.
Mindegy.
Szóval a német túrán sikerült mindent elintézni, amit kellett, bár rám mindig károsan hat, ha megfordulok Németországban, akár még csak ilyen rövid időre is, mert a magyar viszonyokat mindig kritikusabban szemlélem utána, ha felébredt bennem a "német" az ottani nyugis, rendezett szervezettség láttán. Konkrétan fél napon belül két kis epizód is volt, ami mellbe vágott, de ezeket majd külön elregélem.
A nyaralás nem volt se nagy, se titokzatos, csak a Balcsiig mentünk. A korábbi években mindig hatalmas nagy utakat csináltunk, messzi országokba, távoli kontinensekre, hiszen mindketten imádunk utazni, világot látni, és nem az all-inclusive fajta rezervátumjellegű világjárásból, bár már nem is a hátizsákosból, de valahol a kettő között.
Viszont mivel egyrészt 2 éve nem bírtam szabadságra menni, már halálra voltam fáradva, így nem volt se kedvem se erőm kitalálni és leszervezni egy nagyobb utat, másrészt az utóbbi időben nem költünk jó szívvel feleslegesen nagyobb összegeket, mivel még mindig egy fizetésből élünk, és bár így is kényelmesen kijövünk, nem érezném jól magam, ha hozzányúlnánk a tartalékainkhoz a szórakozás kedvéért, szóval a Balcsi jó ötletnek tűnt. Ráadásul ezer éve nem voltam, így kézenfekvő volt az ötlet. G szuperül kitalálta és leszervezte, wellness-szállóba ráadásul, ami nagyon jó ötletnek bizonyult, mert az elmúlt napok nem mindegyike volt alkalmas a strandolásra, így amikor nagyon felhős, szeles volt az idő, akkor bent tudtuk áztatni magunkat a jó kis wellness részlegben.
Szóval jó volt egy kicsit máshol lenni, jól lebarnultunk, a rosszullétig teleettem magam palacsintával és lángossal, és összességében jó volt egy kis könnyű kikapcsolódásnak, ami átsegít a következő 6 hónapnyi melón Karácsonyig.

Különben elég terhesnek érzem magam, bár terhes hasam még nincs, de határozottan nem jön rám már, vagy legalábbis kényelmetlen a  legtöbb korábbi nadrágom és szoknyám, és már bőven nem tudom behúzni a hasam. Szerencsére van pár bővebb cuccom korábbi téves vásárlásokból, meg nyáron most simán elmennek az egyberuhák, így egyelőre nem gond.
A hasam időnként feszít, mintha rendezkedés lenne odabent. Hisztis vagyok, bármennyire is próbálom kontrollálni, nyűgös és fáradt. Aludni nem tudok, gyakrabban pisilek, lelassult a bélműködésem, úgy kb kétszer annyi az átfutási időm, mint korábban, és azóta is előjövöget bőven a hányinger, bár főleg délután/estefelé, ami külön irritáló. De sebaj, ennyi belefér az ügy érdekében.

CVS jövő hétfőn - már izgulok rendesen

2013. július 8., hétfő

Vakáció!

Na, most egy kicsit eltűnök, úgy egy-másfél hétre.
Mától hivatalosan szabin vagyok, de persze még a Q2-es zárás végét le kell vezényelnem, így egy kis meló még maradt, de ez már nem sok, már be van állítva az Out of Office üzenetem tájékoztatva mindenkit arról, hogy hagyjanak békében, nem mentem fel a céges chat-re, és tényleg csak azt fejezem még be, amit muszáj (ahhoz, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretem).

Holnap húzós lesz, reggel 5kor indulunk Németországba, ott még lesz egy megbeszélésem az ottani partner-Egyetemen, így búcsúból, mert ez volt egyelőre az utolsó év, hogy tanítottam (ezt a tárgyat), és nincs kedvem ott aludni, és még egy napot ellőni erre a szabimból, így még este haza is jövünk, mindezt kocsival, mert nincs olyan messze (Bajorország). Persze kinek mi a messze, de én hosszú-hosszú éveket ingáztam kocsival Németország és Magyarország között, nekem ennyi még belefér, pláne, hogy nem egyedül megyek, mivel a napon belüli megfordulás miatt G az Állapotomra való tekintettel már nem enged el egyedül, így eljön ő is. Szóval ketten simán lenyomjuk a távot, csak hosszú nap lesz, 5kor indulunk, és a tervek szerint éjfél körül érünk vissza.

Szeretek különben hosszú autóutakra menni, engem totál kikapcsol, és a background-ban futó Vezetés process mellett teljesen jól végig tudok gondolni mindent, szóval egy egy napos autózás után tökre tisztába tudok jönni magammal és a világgal. Ha egyedül megyek. Ha más is jön, az nagyon a társaságon múlik. Összességében sokkal szívesebben autózok egyedül, mint társaságban, mert én már csak ilyen antiszoc vagyok, nem bírom a csevegést hülyeségekről. Egyszer konkréten rossz helyen tértem le az autópályáról Ausztriában egy olyan úton, amit már legalább 50-szer megtettem addigra, mert annyira idegesített a leányzó, akit vittem a  csivitelésével. De hát akkor még szegény doktorandusz voltam, jól jött, hogy beszállt a benzinpénzbe, így elviseltem. Utána sokáig nem volt az a pénz, amiért bárkit elviseltem volna 7-9 órán át egy kocsiba zárva.
Összesen talán 2 ember van, akit elviselek ilyen hosszú úton, sőt.. G és Apám. Apámmal állati jókat tudunk ilyenkor beszélgetni történelemről, irodalomról, vallásról, tudományról és a világ összefüggéseiről, számomra felér egy érettségire való felkészüléssel, csak sokkal átfogóbb. Ugyanis Apám agya elképesztő. MINDENT tud. De tényleg. Ahhoz képest, hogy reálos matematikus/mérnök kutató, konzit végzett és bármelyik magyar-töri tanárt lenyomja a humán területen. Mindenre emlékszik, amit életében hallott/összeolvasott, és rengeteget olvas, irtó jól átlátja a kapcsolatokat a különböző területek között, hogyan befolyásolta az aktuális politika a művészetet xyz században, vagy a természettudományok fejlődése hogyan hatott a társadalmi dolgokra, stb.. szóval vele rengeteget okosodok minden autózáskor. A múltkor 6 órán keresztül fejtegettük az I. világháború témát, amit nekem valami botrányosan felszínesen tanítottak meg az iskolában, de most már képben vagyok :)

G-vel meg simán jó, ezt nem taglalom, fura módon szeretek időt tölteni a férjemmel :)

Szóval ez lesz kedden, és szerdától végre tényleg nyaralunk, töltődünk. Már nagyon kell, bő 24 hónapja nem voltam szabin, mindig volt bent valami vészhelyzet, így mostanra már csak vonszoltam magam. Szóval nagy reményeket fűzök a kikapcsolódáshoz, még ha csak egy hét is.

Tehát ez lesz, majd jelentkezem, amikor visszajöttünk, és van mesélnivaló.
Persze a doktornő által felírtakból semmit nem intéztem, így marad a védőnő, labor, belgyógyász, fogorvos, minden a szabi utánra, de ezen most nem stresszelem magam, ennyit azért ráérnek ezek a dolgok.


2013. július 5., péntek

UH kép

A szkennerünk továbbra is igen mérsékelt minőségben szkennel, azaz szemcsés és összességében szar az egész, gondolom nem UH képre van optimálva a felbontás (bár néha úgy érzem, a dokumentumokra sem, így akkor meg mi a csodára jó?), és így munkaidőben nincs nagyon lehetőség sokat játszani a beállításokkal, szóval kell egy kis képzelőerő a dologhoz. Higgyétek el, az eredeti kép sokkal jobb minőségű :)


Az okos gép jobb alul, ahol szintén nem olvasható így beszkennelve semmi, azt is kiírja, hogy szerinte ez a méret milyen kornak felel meg. Itt most 9w+3d áll, ami megdöbbentően pontos, lévén, hogy 9w+2d-n voltunk az UH-n, és nálam 2 nap diffi is van a standard számítással szemben, mert nem 14. hanem 12. nap volt az ovu (és az inszem), és a FF-el ehhez képest számoltatom az időt, nem az utolsó ciklus első napjához képest.
Szóval pár nap szórás simán benne van már csak ebből adódóan, arról pedig ne is beszéljünk, hogy a mérési pontosság, meg ilyenek.. mert hát ugye a doktornő kézzel rakja le a kis x-eket a képernyőn, amik között mér, és a szumma 25.9mm méretnél már fél mm-el odébb rakott x is jelentős változást okozhat a kor meghatározásában. Szóval ez csak információul szolgál, nem igazán orvosi adat, de azért örülök, hogy ilyen szépen tartjuk a tempót :)

2013. július 4., csütörtök

9w+2d UH

Nem állítom, hogy stresszmentes voltam, alig aludtam, és állati fejfájással keltem, aggódtam, hogy minden rendben legyen.

Szerencsére így is van, 25.9 mm, állati sokat nőtt, majdnem 3 és félszeresére kevesebb mint 3 hét alatt, szépen dobog a szíve, és vannak kezei és lábai. A doktornő ugyan ezeket végtagbimbónak nevezi, de azért ott van, ahol a kéznek és a lábnak lennie kell :) Jó nagy a feje, és mocorog :) 
Javasolta a doktornő, hogy köhögjek, ettől majd még jobban fog (mármint mocorogni), és egy kis köhintéstől a kényelmes kis oldal fekvéséből át is esett a hátára, és nagy kalimpálásba kezdett - tiszta hihetetlen.
Teljesen el vagyok érzékenyülve, bár még mindig fura és hihetetlen, hogy növekszik odabent egy kis emberke.
Különben mindent lehet, nyaralni, házasélet, sport, mehet minden már, csak ésszel.
Megkaptam a beutalót a nagy laborra, mehetek a védőnőhöz meg kiskönyvet kiváltani, javasolt a belgyógyászati és a fogászati kontroll, és legyen 12 heti genetikai UH. Ezzel kapcsolatban megbeszéltük, hogy a 12. heti csak a Down-t nézi, azt nekem kiváltja a CVS, de akkor úgyis megnézik majd részletesen, már amennyi látszik már ilyenkor.
Szóval úgy tűnik, most már hivatalosan is terhesnek számítok, lesz kiskönyvem is :)

Következő kontroll vele augusztus elején.

Képet kaptunk, de ma otthonról dolgozom, és nincs szkennerünk, uh azt majd holnap pótolom.

Next step: júli 22 CVS - Istenhegyi.

Mindennek örömére kicsit laza napot tartunk ma, és a bekukk után kimentünk Szentendrére lángost enni, Szamos fagyit nyalni, és egy picit ejtőzni a napon. Most még teszek-veszek egy keveset, holnap még meló, és elvileg hétfőtől egy hétig szabi és láblógatás! 

2013. július 2., kedd

Még málnalevél tea

Eszembe jutott ma reggel, hogy tegnap a málnalevél teáról olvasva több helyen is előkerült, hogy csillapítja a reggeli hányingert. És akkor katt. Mert ugyanis nálam  a hétvége annyiban (is) különbözik a hétköznapoktól, hogy szeretek sokáig ágyban lazsálni, így sokszor elmarad a reggeli, és vele együtt a tea is. Pont ez volt most hétvégén is, későn keltem mindkét nap, nem reggeliztem és nem ittam meg a napi málnalevél teámat. 
És egész nap rettenetesen hányingerem volt!
Szóval ezt ma kipróbáltam. Reggel felkeltem, megreggeliztem, de kihagytam a teát az irodába menet. És rémesen szenvedtem a hányingertől. Amíg kora délután fel nem adtam, és meg nem ittam a teámat. Amitől egy fél órán belül alább hagyott az émelygés :)

2013. július 1., hétfő

A málnalevél teáról

Korábban kibontakozott egy kis vita arról, hogy az első 12 hétben kell-e / szabad-e málnalevél teát inni. Én iszom azóta is rendületlenül, bízva Gyuri bácsiban, de azért itt most összeszedem, amit találtam, hátha van, akinek maradtak kétségei:

A Kismamablog csak a szülés előtti időszakra ajánlja:
A málnalevél tea fellazítja a kismedence izomzatát, ezzel meggyorsíthatja a vajúdást. Méregtelenítő, salaktalanító hatása révén pedig az utolsó hetekben kitisztítja a bélrendszert, ez szintén megkönnyíti a vajúdás elindulását. Mivel a bélrendszerre hat, a belek simaizomzatát mozgatja meg, ennek révén a méhizomzat is mozgásba jön és ezzel segíti az első fájások kialakulását.

A málnalevélteát elsősorban emésztőrendszeri panaszok, különösen hasmenés és gyomorfájás ellen fogyasztják. Csersavtartalmának köszönhetően a málnalevél összehúzó, gyulladás csökkentő és baktériumölő hatású. Csillapítja az érfalak, a belek és a méh simaizmaiban keletkező fájdalmas görcsöket. Gyulladásgátló és összehúzó tulajdonságai folytán a tea hatásos például a szájüreg, a torok és a bőr gyulladásai, az influenza és a menstruációs panaszok ellen.

A Gyógyfűpatika szerint:
A vérben lévő húgysav kitisztítására  nagyon alkalmas. Belsőleg visszérre is fogyasztandó napi egy csészével. Erre a célra felváltva lehet inni zsálya teával (Szabó György). A méh izomzatára is kedvező hatást gyakorol. Szabó György ajánlása alapján a pete megtapadása után 10-12 hétig a kismama igyon napi egy csészényi málnalevél teát. Csökkenti a vetélés lehetőségét. Szülés előtti héten pedig napi két csészényivel ajánlott meginni a szülés megkönnyítése érdekében. Ellazítja a kismedence tájékának izomzatát, aminek következtében a kismama a szüléskor tágulékonyabb lesz. Szülés után 6 héten át napi egy csészényi tea segít a méh és a kitágult hasi bőr összehúzódásában.
A bükki füves táborban az hangzott el, hogy ez a tea a zsírszöveteket átrendezi, zsíroldó hatása van. Nem mellékesen ez egy nagyon jó ízű tea.

A málnalevél teát, ha a kismama kezelőorvosa is úgy gondolja, csak ajánlani tudom, hiszen tudományos kutatások és saját tapasztalatom is azt mutatta, hogy a tea jótékonyan befolyásolja a szülést, tonizálja, megerősíti a méhet, csökkenti a vérzést, de csak a várandósság utolsó heteiben. A terhesség kezdeti szakaszában a tea hiába enyhíti a hányingert, a méhet annyira fellazítja, hogy a tea használata az első hét hónapban ellenjavallt.

fura módon az oldalon nincs leírva, csak a megfoganásig, hogy mi mit csinál, és az utolsó lépés nincs kifejtve, de ott van a "Erdei málnalevél tea a nőnek 2*50g".
A doboz belsejébe pedig le van írva: " A pozitív teszt után a vetélés elkerülése érdekében azonnal el kell kezdeni inni az erdei málnalevél teát 12 héten keresztül, napi egy csészével. A málna a méhizomzat működését szabályozza, ezért szülés előtt 2 héttel is tanácsos inni napi egy csészével"


Babaváró csomag doboza

Bekeretezett rész kinagyítva