2013. október 19., szombat

Általánosságok

Fárasztó hetem volt. Kicsit bővebben: iszonyatosan fárasztó hetem volt, és pénteken csúcsosodott ki az egész heti elmebaj.

A munkahelyemen eszelős pörgés van, a jövő évi tervezést csinálom ezerrel, ráadásul nem csak az én részemet, hanem a főnököm részét is, amivel az a baj, hogy egy csomó dologról, amit ő csinálna én még csak nem is tudtam vagy hallottam soha, így most mélyvíz. A saját dolgomat már jól átlátom, azzal nincs gond, bár csak április óta vagyok ebben a  poziban, már belejöttem, viszont annyira nem vagyok itt régen, hogy a főnököm dolgait is - pláne, ami ennyire fajsúlyos - átlássam és csuklóból meg tudjam oldani. A főnököm főnöke, a VP* meg csak szórja rám a dolgokat. A VP-nek meg nemigen illik / praktikus nemet mondani. Szóval úszok. A főnököm különben jó fej, annak ellenére, hogy maternity-n** van, azért olvas emaileket, és az enyémekre válaszol is, amikor van ideje, meg kb heti 1-másfél órát szoktunk beszélni, hogy ne fulladjak bele mindenbe, így azért legalább valami iránymutatás van. Eddig azzal nyugtattam magam, hogy mindjárt visszajön, ugyanis amerikai, ott meg eléggé minimális a szülési szabi, gyerekenként 6 hét. Mivel a főnökömnek ikrei születtek, neki 12 hét járt. A gyerekek már bő 2 hónapja születtek, így úgy kalkuláltam, hogy november elején már jön is vissza, de az eheti beszélgetésünkből kiderült, hogy rádob még egy hónap fizetés nélkülit, és december 2-vel tervez újra munkába állni. arrgghh. Azt persze tudja, hogy én terhes vagyok, és azt is megbeszéltük, hogy január közepéig tervezek dolgozni, így részéről a december 2 logikusnak tűnik, mert lesz így is elvben 6 hetünk átadni-átvenni a munkát. Persze ebből lejön a karácsonyi szabi, meg ilyenek, de remélem azért elég lesz. Szóval még hat hét a mély vízben, ráadásul nagyon teljesítenem kell, egyrészt relatív új vagyok itt, másrészt nagy megtiszteltetés, hogy ennek ellenére én lettem kinevezve a főnököm helyett acting-nek***, lehetőséget kapva ezzel a VP-vel való közvetlen munkára, aki eddig elérhetetlen távlatokban lebegett a fejem fölött. Szóval gatya felköt, és hajrá. Harmadrészt ide szeretnék visszajönni szülés után, így bizonyítanom kell, hogy megéri nekik várni rám, és nem betölteni a pozimat addig.

Ezen felül felpörögtünk a lakásprojekttel - kb egy hónapja nézegetek bérlakásokat. Ugyanis az a terv, hogy egy nagyobbat bérelünk, és kiadjuk a mostaninkat, aztán amikor eldőlt 1-3 év múlva, hogy lesz-e második gyerekünk, azaz mekkora lakásra van konkrétan szükségünk, akkor majd veszünk egy megfelelőt. Három hete járogatok lakásokat nézegetni - munkaidőben Anyu jön velem, hétvégente meg G.. de nem mondom, hogy nagy a választék. Oké, elismerem, sok a kritérium. Maradnánk a mostani helyünk nem túl nagy sugarú körében, ugyanis Anyumék is itt laknak pár utcára tőlünk, és nagyon számítunk rájuk bébicsőszséggel meg egyebekkel. Szigorú kritériumok vannak a szobák számával és méretével, a fürdővel, konyhával, felszereltségi és bútorozottsági státuszával, kerttel, terasszal, garázzsal és tároló helyiségekkel kapcsolatban.. szóval nem könnyű dolog. Eddig pár száz átnézett hirdetésnél tartok (kb 6 különböző ingatlanos portálon van értesítésem beállítva), és talán 20 lakást néztünk meg. Két olyan van, ami némi kompromisszumkészséggel oké lehet, egy olyan, ami papíron jól hangzik, de még nem tudtuk megnézni, mert a tulaj külföldön van, és egy olyan, ami nekem tetszik - de ezt csak egyedül néztem meg, holnap megyünk második körre G-vel és Anyuval, nézzék meg, és mondjanak kritikát.
Szóval rohangálok, ingatlanosokkal tárgyalok 2 telefonon és a lakásnézéseket igyekszem beszorítani a naptáramba.

Közben két bankba is járogattam a héten ügyintézni - szerencsére mindkét intézés örömteli apropóból. Az egyiknél bevégtörlesztettük a G lakásán levő hitel végét, még lett volna belőle 2 év, de nem volt már érdemes tovább húzni, meg akartunk szabadulni a nyűgtől. Hurrá, tehermentesek lettünk :) A másik bankban meg a prémium ügyfél státuszt intéztem. Már egy ideje nyaggatott a bank ezzel, de eddig mindig lepattintottam őket, viszont mióta mindenre tranzakciós adó van, a bankom pedig a prémium ügyfelei esetén ezeket mind hajlandó benyelni, végül most rábólintottam, és elindítottuk a folyamatot. A dolog legkomplikáltabb része az volt, hogy be kellett szerezni egy jövedelemigazolást a munkáltatómtól. Ez eleinte nem tűnt annyira bonyolultnak, korábban is intéztem már ilyet, és mindig pár nap alatt meg volt. De közben átszervezték a HR-ünket, így ez egy 2 hetes (tor)túrává vált. Ugyanis a megszokott protokoll szerint indítottam egy ticket-et**** a központi személyügynél. Ezek másfél napig gondolkoztak rajta, majd lezárták a ticketemet azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem az ő dolguk, beszéljek az X céggel (akihez mostanában ki van szervezve a bérszámfejtésünk), és megadtak egy telefonszámot. Ezt nem teljesen értettem, hogy én az Y cég alkalmazottjaként miért az X céggel kell, hogy intézzem a munkáltatói igazolásomat, de ha ők mondják.. mire ide eljutottunk, lejárt a kényelmesebb irodisták munkaideje, így másnap reggel hívtam fel az X céget a gondommal, akik visszakézből megpróbáltak lepattintani azzal, hogy ezt a központi személyügy intézi, nem ők. ÁCSI. Éppen a központi személyügy irányított hozzátok, úgyhogy ezen gondolkozzatok még egy kicsit. Oké, megérdeklődi, visszahív. A harmadik nap végére vissza is hívott azzal, hogy valóban ők intézik, de nem ő, hanem egy másik kolléganője. Remek, akkor ide a telefonszámával. Sajnos adatbiztonsági okokból nem adhatja ki a kolléganő telefonszámát. WTF? Akkor meg mi legyen? Végre kegyesen adott egy általános email címet payroll.hungary@xxxx.com szerű formátumban, hogy ide írjak. Írtam. További két nap telt el, mire erről az emailcímről választ kaptam, amiben kedvesen tájékoztattak róla, hogy illetékesség hiányában kérésemet továbbították a budapesti irodához, ott keressem XY-t (se telefonszám, se email, persze). Eddigre nagyon péntek volt, és eltelt egy hét azzal, hogy csak küldözgettek körbe, így inkább altattam a témát hétfőig, mielőtt agyvérzést kaptam volna tőle. Hétfőn elballagtam a helyi HR-esünkhöz, elmeséltem neki, micsoda végtelenül komplex igazolást (munkáltatói jövedelem igazolás) próbálok egy hete beszerezni. A HR-esünk jó fej, megsajnált, és megígérte, hogy intézkedik. Kedd délutánra kaptam is tőle az emailt, hogy csatolja kitöltött igazolás szkennelt változatát, az eredetit pedig feladták postán. Remek. Hívom a bankos ügyintézőmet, de persze előre tudtam, mi a válasz (de hátha..), szkennelt verzió sajnos nekik nem elég, az eredeti kell. Ha aznap feladták postán, másnapra akár meg is érkezhet. Mondanom sem kell, nem érkezett. Péntekre manifesztálódott a dokumentum az asztalomon - a feladót megnézve pedig le kellett ülnöm, ugyanis a mi cégünk egy olyan telephelyéről adták fel, ami szinte látótávolságra van tőlünk, ugyanazon a nagy sugárúton, mint a mi irodánk! Ha szólnak, átmegyek érte, és nyerek 4 napot! Csak hát ott postára adták, az szortírozódott egy napig a postázóban, majd jött a Magyar Posta a maga villám sebességével, majd további egy nap volt mire a mi postázónkból eljutott az asztalomig. Így tartott konkrétan 2 hétig az igazolás beszerzése. De ne legyünk telhetetlenek, végülis sikerült. Felhívtam a bankot, aznap fél2kor (pénteken, azaz tegnap) tudott is fogadni az ügyintéző, így még a napon belül lezongoráztuk a dolgot. Egy majdnem elcsúszás még azért volt a dologban. Ugyanis a borítékot kibontva nem néztem át alaposan, csak rápillantottam az igazolásra, konstatálva, hogy ez az amire vártam. A bankban az ügyintéző töltögeti a papírokat, írjam alá itt, meg itt, meg itt.. másol, iktat - ahogy a bankok működnek: pusztuljanak a fák alapon - majd egyszercsak visszaadja az igazolásomat, hogy hiányzik rajta a cégem cégszerű aláírása. Szívinfarktus. A bérszámfejtő cég aláírta, de a mi cégünk elküldte aláíratlanul.. arrgghh.. de semmi gond, szerencsére az új pozim miatt már én is aláíró vagyok a  cégben, így ott helyben alákanyarítottam a nevem, és jók is voltunk.

Közben hívott az ingatalanos lány, hogy az a lakás, amit nagyon meg akarok nézni 3kor megnézhető, ha meg tudom oldani, így a bankból egyenesen lakást nézni robogtam - ez az, ami nekem tetszik, én kivenném.
Szóval sűrű volt a péntek - 4re értem vissza a helyemre, és kezdtem neki a nap lényegi munkájának. Szóval ezt a napot is sikerült 9 után, az irodában utolsóként zárnom.

Szóval ma hulla vagyok, és főleg lábfeltevős semmittevéssel múlattam a napot :)

Holnap lakásnézés újabb kör, hétfőn pedig vissza a mókuskerékbe.


* VP: vice president
** maternity: szülési szabadság
*** acting (leader): átmeneti / helyettes (vezető)
**** ticket: kérelem a webes felületükön keresztül

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése