2013. november 29., péntek

Apró örömök

Olyan finom puha, meleg kasmír combfixeket vettem tegnap a Calzedoniaban, hogy csak na.
Kezdett már kicsit fázni a lábam a nyári kevés denes combfixekben (a nadrágból csak szűk farmert szeretek, a terhesnadrágok mind csak szükség esetére vannak, nem szeretem őket, valahogy mind fura nekem - meg amúgy is szoknyfixált vagyok, na..). Az ára elég borsos, 3900 egy pár, és a szín választék sem lenyűgöző, csak sötétkék, barna és fekete van, de végülis ne legyünk telhetetlenek, én már annak is örültem, hogy találtam ilyen finom meleg verziót :)
Nagyon jó :)

2013. november 28., csütörtök

Gyerekszoba

És végre van gyerekszoba .. ide is elkezdtünk bútort nézni (első sorban ágyat és pelenkázót, aztán a  többit majd meglátjuk), járkáltunk is a városban, túrtuk a netet.. majd végül szombat délután hirtelen felindulásból meg is vettük.. ugyanis kiderült, hogy ott, ahol a legjobban tetszettek a dolgok 4 hét a szállítási határidő. Remek, gondolhatnánk, hiszen még majdnem 10 hét van hátra, ám csak a még aznap üzlet zárásig megrendelt dolgok érkeznek meg karácsonyig, minden később rendelt dolog már csak január végére - ami nekem a február4-es számolt időpontommal kicsit necces.
Szóval körülnéztünk, csináltattunk egy kalkulációt, elmentünk enni, meghánytuk-vetettük a dolgot, és végül még zárás előtt megrendeltük a dolgokat itt. A hölgy aki kiszolgált minket különben rendkívül udvarias, kedves, előzékeny, informált és szakértelemmel bíró hölgy volt, így tiszta jó érzéssel jöttünk el.



Tehát ebből a családból lesz a nagy ágy (140 cm-es), ami 3 magasságban állítható, leereszthető a rácsa, és van 3 kivehető rács is, ha majd a kicsit nagyobb gyereket szabadjára akarjuk engedni nap közben, ráadásul gyerekággyá alakítható, tehát kb az ovi végéig jó lesz. Az ágyon kívül pedig a pelenkázó, plusz két aláforgatható polc. Szekrényeket egyelőre nem rendeltünk, a pelenkázónak van elég polca és fiókja az induláshoz, és majd ha minden megtalálta a helyét a gyerekszobában, akkor veszünk szekrényt és polcokat, szükség szerint.

Most, hogy végre lesz hova tenni a gyerek holmikat, lassan neki kell állni vásárolni a Gyerek számára (akinek még mindig nincs neve).
Pár hónapja, amikor egy barátnőm (még nálam is strukturáltabb gondolkodású pénzügyi vezető) került a 3. trimeszterbe, átküldte a kelengye listáját (persze excel-ben, nyilván). Akkor megnyitottam, majd ijedten vissza is zártam, és azóta sem vettem elő. De tegnap letöltöttem, és kinyomtattam. Ma szabin vagyok, majd mindjárt elszánom magam, és átrágom magam rajta.
Különben rájőve, hogy milyen kevés idő van már hátra - kevesebb mint 10 hét, amiből kettő karácsonyi őrjöngés, amikor nem vagyok hajlandó emberek közé menni, plusz az utolsó kettőben már nem nagyon fogok valószínűleg tudni/akarni/szeretni járkálni, tehát már csak 6 hét van, ráadásul végig dolgozni fogok (tervezek), végül szabad kezet adtam Anyukámnak, ha meglát valami jót, vegye meg nyugodtan, így Anyu elkezdte a beszerzéseket ruha fronton. Ezt egyelőre rá bízom, én most a babakocsi kérdéssel akarok foglalkozni, meg a légzésfigyelővel, meg a mell szívóval, meg ilyenekkel.. aztán majd kb 2 hét múlva összefésüljük, hogy hol is tartunk tulajdonképpen, és gyártunk egy tervet a karácsony előtti maradék 2 hétre.


Tudom, le vagyok maradva a szülés felkészítő összefoglalóival, talán valamennyit meg tudok írni ma belőle, de nem ígérem. Előbb-utóbb biztos megírom, csak meg kell találnom rá az időt.

2013. november 27., szerda

Költözés kész (nagyjából)

Végre, végre vége a dobozok bepakolásának, és cipelésének, szombaton átjött az utolsó környi holmi is az új lakásba (a festés, takarítás köröket nem is említem, ezeket a napokat töröltem az emlékeim közül).
Persze én nem cipelek, csak mutogatok, hogy ki mit cipeljen, és állati lelkiismeret furdalásom van és ingerem, hogy én is felkapjak egy-egy dobozt, de persze győz a józan ész, és nem teszem.
Végül az lett a konstrukció, hogy hívtunk költöztetőket, ők elvitték a bútorokat, a bedobozolt könyveket*, és amit addig győztünk bepakolni, a többit meg az elmúlt hét során szépen lassan pár körben áthordtuk csomagtartóban.
Szerencsére nagyon közel van egymáshoz a régi és az új (konkrétan 3 sarok), így nem egy nagy etwas, csak hát másodikról le, másodikra föl, és ahogy ez Budán a módi, nincs lift (nem is kell, a 2. az uccsó emelet :) ).
Eleinte azt hittem, hogy nincs sok cuccunk**, végülis a lakásban körülnézve nem tűnt olyan rémesnek, meg én megrögzött kidobó vagyok, nem gyűjtögetek - ilyen lesz az ember, ha 3-5 évenként költözik, főleg országok és kontinensek között. Ott minden kg cuccnak borsos ára van, és sokkal könnyebb menet közben gyakran szelektálni, mint költözés előtt nagy szívfájdalmak közepette tömegesen, így én nem őrizgetek. Ennek ellenére .. elképesztő sok holmink maradt azután is, hogy elmentek a költöztetők egy telepakolt teherautóval - rengeteg holmit öntöttek még ki magukból a polcok és fiókok.
De lenyomtuk, erőltetett menetben, hétköznap esténként is pakolva végül szombat délutánra minden átkerült az új lakásba. Muszáj volt, mert hétfőn reggel már jött az ingatlanos fényképezni, hogy mihamarabb meg tudjuk hirdetni kiadásra a régi lakásunkat, hiszen párhuzamosan két rezsit fizetni azért elég luxus dolog. Remélem hamar ki tudjuk adni normális, megbízható embereknek. Drukkoljatok.
Maradt némi nosztalgiám a régi lakással kapcsolatban.. nagyon szerettem ott lakni, szuper lakás, csak kicsi most már nekünk.
Persze az, hogy áthurcoltunk mindent az új lakásba nem jelenti azt, hogy vége a költözésnek.. az csak a felszín.  Annak ellenére, hogy kb 2 hete pakolunk, a nappaliban még mindig 19 doboz áll körbe mindent, pedig esküszöm, szorgalmasan pakolok. Még rengeteg minden keresi a helyét, venni kell extra bútorokat (pl egy új könyvszekrényt a nappaliba, egy csomó polcot a dolgozóba, egy rendes fürdőszoba szekrényt sok polccal és fiókkal..), de azért alakul a dolog.
Előbb utóbb csak kész lesz. A nappali állapotán (raktár) most nem is vagyok hajlandó agyalni. Ha az tavaszra marad, akkor tavaszra marad.. legyenek meg a hálószobák, és a gyerekszoba karácsonyig, és akkor boldog leszek.


* A könyvszekrényre ránézve eredetileg azt saccoltam, hogy max 6 doboz könyv - végül 14 lett. Ki a franc olvas még ennyi papír könyvet? Na jó, ebből azért van egy csomó szakkönyv, rengeteg féle nyelvű szótár, egynyelvű, magyar-x, x-magyar, x-y, y-x.. nyelvmániás vagyok, na.. meg egy csomó irodalomnak nevezhető is azért a végén. De a Kindle megjelenésével remélem már nem szaporodnak ilyen eszetlen mértékben a könyvek tovább :)

** pláne, mert a terhesség miatt már raktam el ruhákat.. de honnan van ennyi cipőm? nem is szoktam cipőt venni (olyan gyakran (mint a cipőfetisiszták)).

2013. november 25., hétfő

.. és néma csönd

Nem tudok igazán mit mondani. A hétvégén jutottam el odáig, hogy az elmúlt 1-2 hét rohanása miatti lemaradásomat pótoljam, és felzárkózzak a többi blog olvasásával.
Ennek eredményeképpen a hétvégén ültem a blogokat olvasva, és rázott a zokogás. Jó, persze kicsit labilisabb vagyok mostanában érzelmileg, de a történtek normál állapotomban is megráztak volna.
A lányokat, még ha személyesen csak 1-2-szer találkoztunk is eddig, olyan, mintha nagyon közelről ismerném, hiszen a blogjukon keresztül beavatnak a gondolataikba, beengednek a világukba. És akiknek a múltkor még örömteljesen drukkoltunk, mára már csak vigasztalónak szánt szavak maradnak. Hihetetlen, hogy három Csibénél is vetéléssel végződött a reményteljes pozitív teszt.
Szerencsére nekem ezt nem kellett eddig átélnem, ezért igazán át sem tudom érezni, de érzem, hogy nagyon rossz, nagyon fájdalmas, nagyon keserű. Becsapás volt az egész :(
És egy kis bűntudatom is van, hiszen nekem végül is nagyjából könnyen összejött a dolog, még ha voltak is buktatók. Survivor guilt. Tudom.
A Lányoknak pedig nagyon nehéz ilyenkor bármit (pláne okosat) mondani. Veletek vagyunk, gondolunk Rátok, ne adjátok fel. A gyász és a feldolgozás után muszáj lesz tovább élni, és haladni előre, mert nincs más lehetőség. Ölellek Benneteket.

2013. november 18., hétfő

Költözünk

.. és ezért erősen el vagyok havazva, de majd pótolom és lesz összefoglaló. Pls stand by ...

2013. november 12., kedd

Terjeszkedik

A Gyermek éjjel rájött, hogy felfelé még van bennem hely, azaz neki potenciál a terjeszkedésre. Ennek eredményeképpen Ő egész éjjel a gyomrommal hadakozott, én pedig következésképpen a hányingerrel. Szóval végül félig ülve aludtam pár órát, amikor épp kevésbé intenzíven rugdalt - immár bőven a köldököm fölött is :)

2013. november 11., hétfő

Így vagyunk

A hétvége felemás volt - szombat állati fárasztó. Pakoltunk, hurcolkodtunk az új lakásba. Én pakoltam be/ki a dobozokat, G pedig hurcolta őket másodikról le, másodikra fel (lift nincs). Szóval nagyon elfáradtunk a  nap végére mindketten, pedig ez csak light-os pakolászásnak indult, de ha már benne voltunk, átvittük a nem napi használatban levő konyhai eszközöket, edényeket, és ruhákat. Nem gondoltam volna, hogy ennyi cuccunk van. És a lakáson meg sem látszik, hogy 16 doboz holmit áthordtunk végül :( (ja, ezek csak a könnyű cuccok, a nehezeket, mint az előre láthatólag 15-20 doboznyi könyv, bútorok, ilyesmi majd szombaton a költöztetők viszik át.)
Annyira elfáradtunk, és olyan sűrű hét van mögöttünk (és előttünk is), hogy vasárnap csak nyugvás volt, konkrétan semmit nem csináltunk, csak pihentük. Mivel vasárnap nem rohangásztam, így nem volt a Babának szórakoztatás, szórakoztatta hát magát, és egész nap bulizott, csak úgy hullámzott a hasam konkrétan majdnem egész nap.

Most éjjel viszont kétszer is arra ébredtem, hogy mensiszerű fájdalom hullámzik végig a hasamon.. remélem ez semmi, se nem jósló, se nem semmi más, mert még korán van, hogy bármi elinduljon, még 12 hetet jó lenne bent tartani a gyerkőcöt, hogy békében tudjon növekedni. Remélem csak a hétvégi aktivitás hozadéka volt a fájdalom, be is vettem egy plusz Mg-t, csak a biztonság kedvéért, és kihagyom a mai tornát, nem akarok kockáztatni.

Én viszont fogyok, ma reggel a  mérlegre állva csak +5,5 kg volt, azaz kicsit több, mint 1 kg-ot fogytam nem teljesen 2 hét alatt.. remélem ez nem gáz. Gondolom a sok rohangászás mostanában megteszi a hatását.


2013. november 9., szombat

Ágy mizéria

G-vel végül az RS-es ágy mellett döntöttünk, így abban maradtunk, hogy szerdán visszamegyek, és megrendelem (az én munkahelyemhez relatíve közel van az üzlet).
Sajnos szerdán nem azzal a kedves és hatékony hölggyel találkoztam, mint akivel a hétvégén beszéltünk, hanem a skála egészen távoli végén elhelyezkedő munkaerővel.
Konkrétan a hülyék hülyéjével.
Kezdve onnan, hogy ugyan ő jött oda, hogy miben segíthet, itt ki is merült minden tudása és kezdeményezőkészsége, és hosszú küzdelem árán sikerült csak kibarkobáznom belőle néhány választ. G például a lelkemre kötötte, hogy kérdezzem meg, hogy az ágy rács egyben egy merev 180*200-as keretként jön-e, vagy feltekerhető, mert ha az előbbi, akkor szállíttatnunk kell, mert nem fér a kocsiba, viszont ha feltekerhető, akkor elvisszük magunk, mert a többi része lapra szerelve kerül kiadásra.

Szóval odajött az ember hozzám, én meg közöltem, hogy szeretném az XY ágyat 180*200-as fekvő felületű Z színben megrendelni. Erre nem ám elmegyünk valahova leülni, egy számítógéphez, vagy valami, hanem egy pultnak kívülről nekidőlve próbálunk kommunikálni. Már itt nem volt könnyű, mert kiderült, hogy előre nem fizethetem ki az egészet (5napos rendelési határidő), csak előleget hagyhatok, azt viszont csak készpénzben. Az egészet fizethetném kártyával, de simán nem előre, hanem csak akkor, ha szállíttatom. Már eddig vért izzadtunk, és 20 kérdést tettem fel, mire ennyit sikerült megfejtenem.
És ekkor felteszem a kritikus kérdést az ágyrácsra vonatkozóan. A válasz egy magabiztos "egy nagy keret az egész". Oké., akkor szállíttatni kell, tehát:

Én: rendben, akkor szállíttatni szeretnénk az ágyat
Ő: ok
Én: ennek mennyi a plusz költsége?
Ő: nem tudom
Én: Hogyhogy nem tudja?
Ő: a szállítást nem mi végezzük.
Én: akkor ki?
Ő: egy külsős cég
Én: hogy tudok tehát kapcsolatba lépni ezzel a céggel?
Ő: itt vannak az épületben
Én: Hol:?
Ő: a földszinten.

És így tovább.. komolyan leizzadtam az alatt a 20 perc alatt, amíg vele beszéltem, és éreztem, hogy percenként feleződik az IQ-m.

Szóval leballagtam az iránymutatást követve a szállító céghez, ott egy kedves és dinamikus hölgy fogadott, aki 5 perc alatt el is mondott mindent, és kiderült, hogy az ügyintézést fent a balféknél kell kezdeni.
Erre már sem időm sem idegem nem volt, mert foglalt időpontom volt az ELMŰ-be az óra átíratáshoz (mondanom sem kell, ezt sem sikerült akkor elintéznem, de ezt akkor még nem tudtam), így ezen a ponton feladtam a kérdést, és távoztam.

Csütörtökön G nagyon későn végzett, így pénteken jutottunk el újra az RS-be (zárás előtt 20 perccel). G-t vittem magammal ideg nyugtatónak, mert úgy éreztem, még fél órát nem bírok ki a balfékkel beszélgetve. Így bementünk, és megint megnéztük az ágyat, majd az a zseniális ötletünk támadt, hogy a matracot felemelve a kiállítási darabon szemügyre vesszük az ágyrácsot. És láss csodát, a kiállítási darab ágyrácsa feltekerhetős verzió, azaz befér a kocsiba!
2 eladó volt a térben, a Balfék, és a szombati hatékony hölgy, így G-nek már előre jeleztem, hogy én csak a hölggyel vagyok hajlandó szóba állni, így ő hárította a balfék közeledését, és célzottan a hölgytől kérdezte meg, hogy akkor most mi van az ágyráccsal? A hölgy határozottan rávágta, hogy feltekerhető verzió, mire a Balfék a pálya széléről még beleszólt, hogy "de az ágynemű tartósé egyben van, az egy nagy keret", mire a hölgy némi lekezelő hang hordozással visszaszólt, hogy "de ez nem az ágynemű tartós verzió", és tényleg nem, így sikerült ezt is tisztázni. Elvileg 20k előleget kellett volna hagyni, de mivel szállítás megrendelésére és kártyás fizetésre készültünk, csak 8k volt nálunk összesen.. de ez sem volt gond, a hölgy egy rövid telefon után elfogadta a 8k-t is előlegnek, pénteken mehetünk az ágyért :)

Innen már csak az IKEA-ba mentünk (az 9-ig van nyitva), majd 9-kor még találkoztunk a lakás előző előtti tulajával a garázs villany órájának átírásához szükséges papírok aláírása végett (8 éve elfelejtették ezt az egy órát átírni, így most kell, viszont a pasi a jövő héten utazik, így lett péntek este 9 óra a találkozás időpontja), majd végül kellően fáradtan értünk haza.
Elég sűrű napjaink vannak mostanában.

2013. november 6., szerda

Szülésfelkészítő 1 - János kh

Ezen a héten elnéztem a János kh szülésfelkészítőjére, mert az az Imrével ellentétben csak 6 alkalmas, és hetente van, így még van rá esélyem, hogy végig tudjam hallgatni. 
Nagyon pozitívan csalódtam. Igazából nem is tudtam, mit várok tőlük, mert nekem az Imrés felkészítő eddig olyan so-la-la volt. A Jánosos viszont így az első alkalom alapján nagyon tetszett. Totál nekem való, hatékony, informatív, sok tényt közöl, kevés a mese.
És mázlimra pont sikerült az első alkalmat elcsípnem:)
Információ itt.

A tanfolyam témái:
1. Vajúdás, szülés
2. Relaxáció, légzés a vajúdás alatt
3. Az újszülött
4. Szoptatás
5. Gyermekágy, császármetszés
6. Hazamenetel, első napok otthon

Az első alkalom a vajúdással és a szüléssel foglalkozott, és egy idősebb, 25+ évnyi tapasztalatú szülésznő elég részletesen végigment az egész folyamaton. Ezt próbálom most akkor itt a jegyzeteim alapján összefoglalni.Irodalmi művet ne várjatok, most nincs elég időm mindent szépen megfogalmazni, lesz ami lesz. Tehát:

32. héttől már érezhetőkké kezdenek válni a méhösszehúzódások (továbbiakban möh-k), de ezek még nem járhatnak fájdalommal.
Figyelni kell, hogy van-e rendszeresség, mert ez induló szülés jele lehet.
Időre szülés: 37-42. hét között.
A möh-t persze sokszor nem is érzi a kismama, csak a CTG-n (CTG=NST) látszik.
A möh olyasmi érzés, mint amikor a baba befeszít, csak nem lokalizált, hanem az egész hasra kiterjed, mindenhol kemény, medicinlabdás érzés.

A méh feszülgetésétől nyúlik a méhszáj, ez váltja ki a nyákdugó távozását, ami a színtelentől a sárgán át a barnáig színskálán minden színben normális.
Általában a nyákdugó távozását követően 48 óra - 1 hét időintervallumban indul meg a baba. A nyákdugó távozása miatt nem kell bemenni a kórházba, csak ha rendszeres összehúzódások is vannak.

A jósló fájások nem szabályos / rendszeres időminta alapján zajlanak, hanem össze vissza.

Jósló:
  • rendszertelen
  • max 20-25 mp-ig tart

Valódi fájás:
  • rendszeres, 5percenkénti fájás
  • 25+ mp
  • alhasi, menstruációs görcs szerű, de van, akinél a derék/keresztcsont tájékon érződik inkább.

Éjszakai ritkás (20-30perces) fájásoknál még érdemes megpróbálni visszaaludni, másnap minden energiára szükség lesz.
Kórházba akkor kell indulni, ha 5perces fájások már 45 perce vannak (ÉS 1 órán belül elérhető a kórház. Ha messzebb, akkor hamarabb kell indulni).

Rendszertelen öh-k esetén érdemes fél órára beleülni egy kád meleg vízbe, ez vagy elmulasztja, vagy rendszeressé teszi a fájásokat, de általában eldönti az irányt.
Rendszeres fájásokkal már NEM ülünk kádba. A kád jósló fájásoknál és késői vajúdásnál (kórházban) tud segíteni.

Rendszeres möh-k esetén fájás nélkül is be kell menni a kórházba (nem ügyeletre, hanem a szülészetre), és ott tudják ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával.

Szülések 60%a möh-kal kezdődik, 40%-a magzatvíz elfolyással.

Magzatvízelfolyás után zuhany, holmit összepakol és fájások nélkül is bemegy a kórházba.

Ha nem alul reped meg a burok, akkor csak szivárog a magzatvíz, nem ömlik, ez hasonlít az utolsó 2 hónapban jellemző intenzív hüvelyfolyásra. Ilyenkor 5-6 pzs-t a bugyiba, és ha 1 óra múlva átázott, akkor szivárog a magzatvíz. Ha nem, akkor csak a fekvés közben összegyűlt hüvelyváladék távozott felkeléskor.
Amíg a hüvelyváladéknak nincs szaga, nem csíp, nem viszket, akkor normális.

Kórház szülőszobájára kell menni az alábbi 4 esetben:
  • élénk piros vér
  • baba mozgása ritkább, kevésbé intenzív, mint azt megszoktuk az adott mozgásperiódusban (jobb félni alapon inkább ránéznek CTG-vel)
  • elfolytba  magzatvíz
  • rendszeres méhsszehúzódások lépnek fel

Apa vezetéknevére akkor kerül a gyerek ha
  • házasok a szülők
  • van apasági nyilatkozat.
Baba lakcíme az anya állandó lakcíme lesz.

Szülés előkészítése: kórházban a szülésznők végzik: tejes borotválás + beöntés.

Beöntés: nem kötelező, de javasolt higiéniás szempontokból (is).

Kitolásnál ugyanazok az izmok dolgoznak, mint székelésnél, nem szelektív, így ha van bent valami, az ki fog jönni a kitolási szakaszban.
A beöntés meleg vizét érdemes kb 5 percig bent tartani, alhasi vérbőséget okoz, oxitocin termelés beindul, rendezi a fájásokat.

Lassan alakuló fájások esetén burokrepesztés -> kimegy a víz, lazábbá válik a méhizomzat, erősebben tud összehúzódni. Rendezi az összehúzódásokat, rövidíti a vajúdást.
A hosszú vajúdás pszichésen is nagyon kimerítő, nem csak fizikailag.
Ha  a burokrepesztés sem segít, akkor oxitocin injekció.

Vajúdás közben a babát CTG-vel ellenőrzik, 120-160-as szívfrekvenvia normál.

Möh-k alatt székelési inger -> utolsó előtti lépcső

Utolsó: fájás alatt nagyon erős székelési inger, és a fájás után sem múlik el teljesen, csak gyengül.
Kitoláskor erre az erős székelési ingerre kell rányomni.
A gát területe (5cm-es táv) elkezd elvékonyodni. A sérülés elkerülésére a szülésznők kézzel segítenek a terület épen tartása érdekében, de ha mégis kell, akkor az orvos 7 óra irányában megejti a gátmetszést, előtte helyi érzéstelenítés.
Általában a metszés után következő fájásra a baba megszületik.
A baba a medencén való áthaladáskor 90°-os fordulatot tesz.
Arccal lefelé indul, majd valamelyik comb irányába befordul.
Megszületik,ha nagyon trutyis, akkor nyákszívóval rendet csinálnak az orra körül.
Ha a köldökzsinór rendben működik még, akkor a baba akár 10 mp-en keresztül is lehet, hogy nem sír fel, hiszen még kapja az ellátást a lepényből.
Amint felsír, utána szorítják el a köldökzsinórt (ha akarja, az Apuka vághatja el).

Babát ráteszik az anyuka meztelen mellkasára, erre általában elhallgat.
A babának nagyon hirtelen kell alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez, de az anya szívverése, ami ismerős, mert bent is ezt hallgatta általában elég a sírás megszűnéséhez.
Babát mérik, stb..

Anyukának még meg kell szülnie a méhlepényt(esetleg plusz oxitocin hatására), 5- (max 30) percen belül.

Ezután orvos ellenőrzi a méhszájat, hüvelyt, gátat, hogy nincs-e repedés, vérzés, stb. Szükség esetén ellátás.

2013. november 5., kedd

Számos

Ma betöltöttem a 27. hetet, és kezdem a 28.-at, és ezzel a 3. trimesztert! :) 13 hét van hátra.

2013. november 4., hétfő

Havi terhesgondozás

Megvolt az esedékes terhesgondozás. Szerencsére semmi extra. 

A Baba jól van, már 1kg fölött, ügyesen ver a szíve, mocorog, és SZOPTA AZ UJJÁT, látszott az UH-on :) Persze szokás szerint felvette az UH pozitúrát, azaz kezek az arc előtt, egyszerűen nem hajlandó hagyni magát fényképezni :) de ez igazából mindegy is. Lényeg, hogy rendben van. A hasam továbbra sem egetverő méretű, valszeg főleg azért mert nem a középtengelyem mentén kifelé kiflizik, hanem oldalra, így hol az egyik oldalon dudorodik, hol a másikon, háttal kifelé, és vidáman rugdalja a belső szerveimet, illetve fejelgeti a hólyagomat :)

A vérképem szép, a cukrommal is elégedett volt. Jóllehet a hemoglobinom még belül esik a referencia tartományon, már az alsó vége felé közelít, így "ne várjuk meg, hogy elfogyjon" felkiáltással a dokinéni írt fel nekem vasat, napi 1-et. A lábgörcsölésemre marad a Mg tabletta és a Ca pezsgőtabletta (ugyebár szigorúan nem egyszerre bevéve).
A vérnyomásom továbbra is a béka segge alatt, most épp 103/70 volt 95-ös pulzus mellett, szóval agyvérzés egyelőre nem fenyeget :)

A lehetséges penicillin érzékenységemet szerinte is érdemes mielőbb tisztázni emiatt, a valami fájdalomcsillapítóra és/vagy nyugtatóra való allergiámat pedig szintén. Erről írtam a lapar kapcsán, csak akkor nem volt már rá idő a műtét előtt. Szerinte ezt érdemes lenne a János kh irattárában megpróbálni, ugyanis itt volt az az ominózus mandulakivétel, aminek során anafilaktikus sokkot kaptam VALAMITŐL, amit beadtak, de nem, hogy nem vizsgálták ki, de még a zárómra se került rá. Így egészen őszintén nem fűzök komoly reményeket ahhoz, hogy az ottani aktákban (mármint ha még megvannak a 18 évvel ezelőttiek, és hajlandóak is lennének nekem kikeresni őket) bármi támpont található lenne erre vonatkozólag. Így a biztonság kedvéért lediktáltattam magamnak, mik az esélyes fájdalomcsillapító / nyugtató gyógyszerek, amit egy szülés során kaphat az ember. Ezeket írtam fel (remélem valamelyest helyesen, mert mindenek rémes neve van - hogy lehet ezeket megjegyezni?!):
  • markain
  • nubain
  • bupivakain

az algopyrin családot nem érdemes nézetnem, mert azt vettem már be néha, és nem lett semmi bajom, így azzal jó vagyok.

A fentieket viszont a penicillinnel egyetemben megpróbálom megnézetni bőrpróbával allergológusnál, jó lenne tudni, mit bírok, és mit nem.

Átbeszéltük (mnert kérdeztem) az epidurál és a spinál érzéstelenítéseket, kérdeztem a véleméynét a dúla/bába témakörben (szerinte inkább ne, ha van fogadott szülésznő), megadta a szülésznő mobilját, akivel vegyem fel a kapcsolatot (nem közelről ismerem, már találkoztam vele, így ezért jutottunk pont őrá). Aggódtam egy kicsit, hogy a légzéstechnika részről lemaradtunk az Imrében, de azt mondta, hogy ez nem is igazán része a programnak, ezt vagy a szülésznő, vagy ő a szülés előtt elmondja, nem rocket-science, nem kell aggódni. Ha nagyon akarom, az Imrés kismamatornán valószínűleg tanítják, de nem feltétlenül szükséges előre elsajátítani.

Lassan esedékes a következő genetikai UH, 31. hét körül, majd oda menjek, és utána, Dec9-es héten pedig hozzá vissza terhesgondozásra legközelebb.

A 30. héttől számolni kell a napi magzatmozgást, napi 10-nek kell legalább lennie. Ezt még nem tudom, hogy fogom megvalósítani, mert ha elmerülök valamiben (főleg a munkámban) felőlem a fülemet is húzogathatják, azt sem veszem észre, a rugdosás meg, mivel befelé irányul, mostanában sokkal diszkrétebb méreteket ölt, mint még néhány hete, főleg a forgolódásból adódó feszítéseket érzem, meg néhány belső szervem lóbálódzását. De majd igyekszem figyleni és számolni.

Aki még hozzá jár: nov1-től emelkedtek a dokinéni tarifái, így vigyetek egy kicsit több pénzt :)

2013. november 3., vasárnap

Hosszú hétvége

Minden értelemben. 3 nap, de az aztán fullos.
Pénteken birtokba vettük a lakást, elintéztük az adminisztrációt, majd a nap további részét G-vel méricskéléssel töltöttük - mert a tulajnak nincs alaprajza -, hogy tudjuk, hol mennyi helyünk van tulajdonképpen. Nagyjából kitaláltuk azt is, melyik szobában mi legyen, és milyen és mekkora bútorok férnek el. Így fejben már jók vagyunk. Ezt az első napot relatíve hamar befejeztük, mert G-nek kora délután telefon konferenciája volt - jó is a multis élet, attól, hogy nekünk ünnep, a világ többi részében még nem az, így van, hogy dolgozunk ilyenkor is, még ha csak egy-egy betárcsázás erejéig is (néha meg simán átmegy munkanapba a dolog..).
Szombaton átjött G tesója segíteni, ugyanis a lakás részben bútorozott, de nekünk a bútorok nagy része nem kell, visszük vagy vesszük a sajátunkat, így azokat fel kellett "dobálni" a padlásra. Ez könnyűnek hangzik, de a fiúk 4 vagy 5 órát patakokban izzadtak, mire mindent fel-tetris-eztek (kis padlásnyíláson keresztül nagy, komplex alakú bútorok feljuttatása), amit előre láthatólag nem fogunk használni. Ez ráadásul némi "cardio" után történt, ugyanis a nap első felét az IKEA-ban töltöttük, és gyalogoltunk vagy ezer kilométert az irdatlan tömegben. Ha tudom, hogy Halottak Napján az egész város IKEA-zni akar, mehettünk volna másik nap is, de eszembe sem jutott, így eléggé megszenvedtem a tömegiszonyommal. Venni végül csak költözős dobozokat vettünk, de a tetőtéri ablakok függönyözésére láttunk egy tök jó ötletet, ami eddig nem jutott eszünkbe, így valami haszna azért volt a dolognak. Reggel meg a festővel kezdtünk, aki jött felmérni a terepet, így egy reggel 9től est 8ig napot nyomtunk. Eléggé elfáradtam mire végre haza értünk, 9kor már durmoltam is.
A vasárnap sem volt sokkal lightosabb. Már 8kor kezdtünk, a festők korán kelő emberek, őt elindítottuk a festés útján, mi meg belevetettük magunkat a bútor és szaniter áruházak tömkelegébe. Végső döntés nem mindenben született, de egy pár dolgot le tudtunk tudni. Két komolyabb téma maradt pending státuszban.
Álmomban nem gondoltam volna, hogy a WC-ülőke téma ilyen quest lesz. Mert hát másét nem használjuk, így új kell mindkét WC-hez, viszont a férfiaknál a méret a lényeg, még a WC-ülőkénél is, hogy nagy "ülés" közben is tudjanak pisilni, ha úgy alakul, és kényelmesen elférjenek. Lemértük, az otthoni WC ülőkénk legkisebb hosszanti belső mérete 30 cm, és ezt G kényelmesnek találta, ilyen kell az új lakásba is. Végigjártuk az IKEA-t, Kika-t, Praktikert, Baumaxot, Auchan-t, de a legnagyobb 29cm-es, és tré műanyag, mi viszont ráadásul szépen fehérre lakkozott fát szeretnénk, vagy legalábbis valami tömör, masszív műanyagot, aminek van súlya, és nem egy fröccsöntött szar. Az ilyenből viszont 28.5cm-es a legnagyobb, amit eddig bírtunk találni. Komolyan, mint a hülyék, megyünk a kis centinkkel és méregetjük a WC-ülőkéket - gondolom a népek el sem tudják képzelni, mi a frászt csinálunk.
A másik sarkalatos pont az új ágyunk. Az új matracunk 2011 óta meg van, ugyanis már 2010-ben azt gondoltuk, hogy nem sokára gyerekünk lesz, és költözünk, és akkor valami ünnepre matracutalványt kaptunk a "nem sokára költöztök" jelszó alatt, amit lejárat előtt le kellett vásárolni, így majdnem 3 éve raktározzuk a matracunkat a nagymamámnál eredeti csomagolásban (mármint a matrac, nem a nagymamám van eredeti csomagolásban). A matrac minden igényt és kívánalmat kielégít, és baromi drága volt, 180*200-as, azaz ilyen fekvő felületű ágy kell. Ki gondolta volna, hogy mi magyarok szeretünk szorongani, és a 160*200 a standard méret, ebben lehet kapni a legtöbb ágyat, 180*200-as fekvő felületű verziót nagyságrendekkel szűkebb kínálatból lehet csak választani. Az IKEA-ban konkrétan 2 modell-t lehet ekkora méretben kapni. A Kika káosz, ezt komolyan nem értem, hogy a 21. században hogy lehet, hogy nem hogy nincs online katalógusuk, de az üzletben a kirakott mintadarabok tájékoztatóján sincsenek rajta olyan alap info-k, mint például hogy az adott darab milyen méretekben és színekben rendelhető. A rendszer úgy működik, hogy kiszúrsz egy darabot, és fogsz egy nénit, aki kinézi valami vastag belső használatú mappából, hogy az adott darab rendelhető-e olyan színben és/vagy (legalább) méretben, mint amilyet akarsz. Ez az 5. verzió után kicsit fárasztó meg ciki is, örökké ugráltatni a nénit, pedig a Kika-ban egy csomó jóképű ágy van, amit el tudnék képzelni, ha lenne a megfelelő szín és méret. Szóval a Kika-t hanyagoljuk átmenetileg, mert ehhez nekem nincs idegem. Sőt, ami a créme de la créme, ha nincs kiállítva az adott méret és/vagy szín, és ezért rendelni kell, a rendelési határidő 2 HÓNAP! Nem is értem. Ennyi idő alatt legyártották svédek a vadiúj kocsimat custom rendelésre, nem is standard katalógus darabot rendeltem (a committment 12 hét volt, de 7 hét alatt meglett végül).
Szóval a Kika-beli enyhe agyvérzést követően átmentünk az RS bútorba, ahol ilyen lényegtelen dolgok, mint rendelhető méretek szintén nincsenek kiírva, viszont az ottani néni képes volt arra a mutatványra, hogy amikor közöltük, hogy lapraszerelt ágyvázat eresünk 180*200-as fekvőfelülettel, a gépéből kinézte, mely típusok rendelhetők ebben a méretben, majd mindegyikről a kezünkbe nyomott egy brossúrát, amin a létező színek/színkombinációk is fel vannak tüntetve, így ezzel már tudtunk kezdeni valamit. Plusz, over the top, a rendeléseket 5 MUNKANAPON BELÜL teljesítik! Mik vannak, ugye? 
Itt találtam is olyan ágyat, ami tetszik, méret is jó, és a szín is ok lehet, csak a színt hozzá kell nézni a többi meglevő bútor színéhez (ne is kérdezzétek..), így ezt még meg kell ejtenem. Remélem jó, különben kénytelen leszek átrágni magam a Kika-n, amihez nagyon nincs kedvem, vagy találni valami alternatív ágy lelőhelyet.
Ezen felül - mintha ez még nem lenne elég program egy napra - voltunk vasárnap nagymamámnál (94), aki személyesen pont olyan jóindulatú és kedves, mint telefonon szokott, azaz semennyire, így némi lelki rákészülést igényel minden látogatás. Eredetileg vittünk neki mécseseket, hogy tudjon gyújtani Halottak Napjára, de végül látva a másik pislákoló mécses sorsát (épp a mellette álló műanyag tárolót égette vidáman), inkább nem adtuk oda neki, nehogy magára gyújtsa a házat, hanem még a pislákolót is kioltottuk és elkoboztuk (mi gonoszok.. tudom). Nem venném a lelkemre, ha az én ajándékommal égeti le a házát, komolyan.
Szóval ez is nagyon durva nap volt, sok km került a lábamba, reggel 8tól este 8ig talpon voltam és rohangáltam, így ma is korai beájulást tervezek.

2013. november 2., szombat

Az allergiaszezon vége

Végre! :) Úgy tűnik, az elmúlt hónapok folyamatos orrdugulása éjszaka szerencsére nem a terhességtől van, hanem valóban "csak" az allergiának volt köszönhető, ugyanis büszkén jelenthetem, hogy kb 10 napja teljesen Nasivin és más orrcseppektől mentesen alszom, és nincs orrdugulás.
Ennek örülök. Még jó, hogy nem hittem a gégésznek, és nem műttettem meg az orrom, mint ahogyan azt ajánlotta :)