2014. március 13., csütörtök

Séta

Eddig a séta volt az ultimate megoldás. Ha máshol és máskor nem is, de séta közben és után mindig aludt.
Na, ez most múlni látszik.  Sajnos romló a tendencia. Korábban még ha kiabált is öltözés alatt, amint bekerült a mózeskosarába, de legkésőbb amikor lehintáztunk vele a lépcsőn a másodikról bealudt. Általában már egy édesdeden alvó Macókával léptünk ki a ház ajtaján. Erre az elmúlt napokban,  3 nap egymás után még kiabált az utcán is, de az egyenetlen aszfalton való tologatástól még a sarok előtt elnyomta a ringatózás. Aztán a tolás már nem volt elég,  "sramlizni" kellett vele, azaz menet közben kacsázni sűrűn jobbra-balra, mint a forma1-es autók, mikor a verseny előtt melegítik a gumikat. Pár napig ez használt és jött a várva várt alvás.  Tegnap totál bukás volt viszont az egész.  Bíztatóan indult, még volt panaszkodás, amikor elindultunk, de pár perc sramlizás meghozta az eredményt. Aludt is békésen vagy 15-20 percet, gondosan kivárta a kis huncut, amíg már elég messze vagyunk otthonról, majd kipattant a szeme és azonnal tele torokból rázendített. Hozzáteszem, hogy ez egy nagyon csendes környék, pár autó van óránként, tömegközlekedés, főút igen messze, viszont erdő és madárcsicsergés. És a tele torokból kiabáló Macóka. Próbáltuk megnyugtatni (Anyummal vittük ki ketten), de esélytelen volt. Kivettem, ringattam,  nyugtattam, majd megpróbáltam visszatenni - amit azonnali ordítás kísért. Ezt még vagy 20 percig ismételgettük, majd feladtuk. Én vittem Macókát karban, Anyum meg tolta az üres babakocsit.
Szó se róla, hazáig békés volt a gyermek, kicsit szendergett, élvezve a személyzet gondoskodását, és élénken nézelődött, szemügyre véve a külvilágot. És mosolygott!! Ha nem tudnám jobban, azt hinném kaján mosolyt láttam!
Ez elég elkeserítő, mert eddig azzal nyugtattam magam, hogy végső esetben legfeljebb tologatjuk a babakocsiban, de úgy tűnik, hogy nem.
Anyu szerint az a baj, hogy uncsi neki a mózesben, nem lát ki. De hát nem is az a cél, hanem az, hogy aludjon! Anyu szerint vigyük az autósülésben, onnan tud nézelődni.
Most nem tudom, mi tévő legyek. Próbálkozzunk tovább a mózessel vagy térjünk át az autósülésre...
Szerencsére ezt nem kell ma eldönteni, ma kimarad a séta, mert csípő (meg has, meg koponya) ultrahangra megyünk, és napi egy program bőven elég.

Így esett hát, hogy már a hordszékes (babakocsis) séta nem menő, Őmacósága végül karban sétált.

11 megjegyzés:

  1. Könnyen lehet, hogy anyukádnak igaza van, nálunk is ez volt a helyzet! MIndegyik gyerekem max. 3-4 hetes koráig tűrte el a mózest. Az első 3-nál sajnos nem volt olyan, hogy hordozót tudtam volna tenni a babakocsira, így ők addig üvöltöttek, amíg 6-7 hónaposan már nem tudtuk kicsit feljebb dönteni a babakocsit. A mostanit viszont átraktam a hordozóba és megoldódott a babakocsis probléma. Én mondjuk nem altatok babakocsiban, ébren lét alatt sétálunk, jó volt, hogy látott engem is, de nézegetni is tudott. nyár végén-ősszel szigeteltünk irtó nagy zaj volt, akkor elvittem alvás időben és elaludt kis szenvedés után a kocsiban is. Nálunk mondjuk az is baj, hogy hason alvósak, és a babakocsiban nem tudtak normálisan hason aludni.
    Ha nem jön be semmi, akkor valami kendő félében? (Én mondjuk a saját alkatom miatt nem szeretem ezeket, csak végső esetben.) Nem tudom hol laktok, én sokszor ültem ki vele a kertbe levegőzni.

    VálaszTörlés
  2. :D :D :D Bocsánat, hogy hangosan röhögök… nálunk szóról szóra ugyanez a helyzet, meg sem kell írnom, csak belinkellek majd. Jah és még van hova romlani (yep, we're there): lesz olyan is, hogy kézben sem hallgat el… :D

    VálaszTörlés
  3. Allitolag letezik valami hinta. Bocsanat a teljesen laikus partvonalon kivuli hozzaszolassal de emlekszem egy kolleganom (mikor en meg buta liba voltam es vartam meg a gyerekvallalassal) meselte egy masik mar terhes kolleganomnek hogy majd atadja neki a hintat. Valami olyan cuccnak kepzelem amibe beteszed be lehet kapcsolni es ringatja. Nem emlekszem tobbre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No most olvasom Popinal hogy mindenfele hintakat ajanlanak! Jol feltalaltam a spanyolviaszt. De akkor tenyleg van hinta!!

      Törlés
  4. Nekünk ilyen hintánk volt: http://www.megbizhatojatekbolt.hu/Fisher-Price-Multifunkcios-hordozhato-hinta
    3 gyereket szolgált ki, megváltás volt sokszor :)
    Babakocsival a nagylányom nem szeretett sétálni egy ideig. Utólag tudatosult, hogy túlöltöztettem, és az volt baja :( Lekerült egy réteg, és onnantól megint szépen elaludt a kocsiban.
    RO

    VálaszTörlés
  5. Próbáld ki a hordozókendőt. Az Üllői úton a hordozóházban van ingyenes tanácsadás a hordozókendőkkel kapcsolatban. hordózóház néven keress rá. Az oldalon sok hasznos infot találsz minden témában
    Emese

    VálaszTörlés
  6. Szia, február elején szültem a Sz.Imrében, szülés előtt pár nappal bukkantam rá a blogodra, és nagyon jó! Én is hasonló munkakörben dolgoztam, humorosak a tudományos megközelítésű bejegyzéseid :)
    Mi sokat szenvedünk itthon a nemalvástól és a sok sírástól, az én Törpillám csak szopizás közben hajlandó megnyugodni, és ezt elég sűrűn követeli 24 órában... Én is szembesültem az általad leírt nevelési módszerrel, de egyelőre az ellenkező módszer híve vagyok/voltam. Nem vagyok biztos benne, hogy melyik a helyes: állandóan ott lenni, felvenni, azonnal vígasztalni, vagy tényleg kivárni... De egyelőre nem visz rá a lélek, hogy az Aludj jól gyermekem c. könyvben leírt módszert alkalmazzam.
    Ma rábukkantam viszont egy érdekes könyvre: Aletha J Solter: A bölcs baba c könyvére. Bemásolok egy részletet, ha érdekel, el tudom küldeni a könyvet is. Hát, jó lenne tudni, mi is a legjobb a gyermekeinknek :-) Szóval, a fent említett szerző kontrollmintákról ír és arról, hogy HAGYNI KELL SÍRNI a babát, de CSAKIS KIZÁRÓLAG KARODBAN TARTVA és ráfigyelve, közben mellőzni mindenféle más megnyugtatást (hinta, ringatás, cumi, stb), és ezt azzal indokolja, hogy a babáknak a felgyülemlett stresszt ki kell adniuk magukból, nem szabad elfojtan a sírásukat. A stressz származhat még a szülés előtti magzati korból vagy a szülés volt traumatikus, vagy után voltak nehéz napok a családban, stb vagy bármi más.
    Szerinted mennyire releváns?
    Bocs az esetleges elgépelésekért, Törppilla a mellkasomon alszik épp, kiságyban nem hajlandó.

    "AZ ÉJSZAKAI FELÉBREDÉSEK LEHETSÉGES OKAI
    • Éhség (valószínűbb hat hónaposnál fiatalabb életkorban).
    • Betegség, fájdalom, kényelmetlenségérzés.
    • Szükséglet a fizikai közelségre.
    • Rémálom vagy ijedelem.
    • A stressz sírással történő levezetése iránti igény
    (miközben valaki a karjaiban tartja őt).
    Nagyobb baba esetén az éjszakai felébredések leggyakoribb oka azonban
    a stressz sírással történő levezetése iránti igény (miközben valaki a karjában
    tartja őt). Meglehet ugyanis, hogy a kicsinek napközben vagy lefektetéskor
    nem adódik elég lehetősége arra, hogy sírjon. Ahogy azt a 2. fejezetben elmondtam,
    a babák megtanulják elnyomni a sírásukat olyan - kontrollmintának
    nevezett - ismétlődő tevékenységekkel, mint amilyen a „megnyugtató" szopás,
    vagy az ujj cumizása. Ha napközben vagy lefektetéskor rendszeresen alkalmazol
    valamilyen kontrollmintát, hogy megnyugtasd vele a babádat, akkor
    lehet, hogy nem sírt eleget, és a benne felgyülemlett, levezetetlen feszültség
    miatt nem tud jól aludni.
    Gyakori éjszakai felébredés és felsírás főleg akkor várható, ha a gyermeked
    kontrollmintája a te testedhez kapcsolódik, tehát pl. ringatás vagy szoptatás
    esetén. Ha a gyermeked kontrollmintájában valamilyen módon te is benne
    vagy, akkor éjjel valahányszor az érzelmei a felszínre törnek, „szüksége" lesz
    rád. Ez a fajta szükség azonban különbözik attól a jogos szükséglettől, ami az
    éjszakai testi közelségre vonatkozik.
    Azok a babák, akiknek a kontrollmintája a szülei testétől független - pl. cumizás,
    ujjszopás, speciális takaró, plüssállat - kisebb valószínűséggel sírnak éjszakánként a szüleik után. Ezek a babák is gyakran felébrednek, de a szülők
    nem fognak arról tudni, különösen ha a baba egy másik szobában alszik. Ezek
    a csöppségek ilyenkor egyszerűen elkezdenek cumizni vagy elkezdik szorongatni
    az imádott tárgyat, amíg vissza nem alszanak. Ha tehát a kisbabád éjjel
    nem ébreszt fel téged rendszeresen, az még nem szükségszerűen jelenti
    azt, hogy számára szükséges mennyiséget sírt. Lehet ugyanis, hogy olyan
    - kontrollmintaként szolgáló - tevékenységet alakított ki, amit éjszaka a sírása
    elnyomására használ.

    VálaszTörlés
  7. És itt folytatódik, nem fért ki egybe. Bocs, ha túl hosszú


    "Ha a baba külön szobában alszik, akkor nagy a kísértés, hogy ne vegyünk
    tudomást arról, amikor éjszaka felébred és sír. Egyes szülők még meg is győzik
    magukat arról, hogy a kisbabájuknak ilyenkor valójában nincs szüksége rájuk.
    Elhitetik magukkal, hogy csupán kifejlesztett egy rossz szokást, ami könnyen
    orvosolható. Túlságosan is könnyű követni azon szakértők tanácsát, akiknek
    erre a problémára vonatkozó tanácsa hasonló a lefektetési gondokkal kapcsolatban
    adott tanácsukhoz. Ők azt javasolják a szülőknek, hogy ilyenkor ne
    vegyenek tudomást a kisbabájukról, mert akkor az megtanulja, hogy semmi
    előnye sem származik abból, ha éjjelente felébred és sír.
    Nem értek velük egyet. Ha - bármikor is - nem veszel tudomást a síró
    kisbabádról, az rendkívül káros lehet számára, mert a bizalmatlanság és a
    tehetetlenség érzésének kialakulásához, illetve szorongáshoz vezethet. A kisbabáknak
    szükségük van a testi közelségre, s nem csupán elalvásuk közben,
    hanem az éjszakai felébredésükkor is. A gyereked nem tudhatja, hogy ott
    vagy a közelében, ha nem lát és hall téged, ha nem érzi az illatodat, vagy nem
    érzi a bőröd érintését. Rémisztő érzés, ha egyedül hagynak sírni!
    Szégyellem bevallani, de egyszer én is megpróbáltam figyelmen kívül
    hagyni a fiam éjszakai sírását. Ez azelőtt történt, hogy megtanultam volna,
    miként segíthetek neki átaludni az éjszakát. A következő történt:
    Amikor a fiam tíz hónapos volt, külön szobában aludt, egy kiságyban.
    Éjszakánként rendszeresen, 2-6-szor is felébredt. Egy barátom meggyőzött
    róla, hogy ez egyszerűen csak egy rossz szokás, és hogy ezen úgy tudok
    segíteni, ha nem veszek tudomást arról, amikor éjszaka felsír. Ezért aztán kipróbáltam.
    Az első éjszaka hosszan sírt (kb. 45 percen át), a következő két
    éjszakán kicsit kevesebbet, majd a negyedik éjszakán már egyáltalán nem
    sírt. Néhány éjszakával később azonban azt hallottam, hogy éjjelente többször
    is nyöszörög. A nyöszörgését hallva vártam egy kicsit, majd csöndesen
    bementem a szobájába. Nagy meglepetésemre ott feküdt nyitott szemekkel,
    teljesen ébren. Amint meglátott, kitört belőle a sírás. Ezért felvettem. Úgy kapaszkodott
    belém, mint egy kismajom! Vele maradtam, és két teljes órán keresztül
    sírt, erősen és megállás nélkül. A következő napokban mindketten sokat
    sírtunk. Rájöttem, hogy az ilyen módon történő magára hagyása rendkívül
    traumatikus volt a számára. A következő napon bevittük a kiságya matracát
    a hálószobánkba (a mi nagy, földön fekvő matracunk mellé), és attól kezdve
    hagytam, hogy mellettem aludjon. (Három és fél éves korában a nagymamája
    hozzánk költözött, és ekkor - nagy örömmel - átköltözött az ő szobájába.)
    Ha a babád külön szobában alszik, valahányszor sír, menj be hozzá! Nézd
    meg, hogy éhes-e, fázik-e, pisis-e vagy beteg-e! Ha sírhatnékja van, maradj
    vele, tartsd a karodban, irányítsd rá a figyelmedet, amíg csak be nem fejezi
    a sírást! Ha nem is tudsz rájönni, hogy mire lehet szüksége, vagy ha nem a
    megfelelő dolgot teszed, még akkor is jobban jártok, mint ha nem vennél róla
    tudomást."

    VálaszTörlés
  8. Na igen, elírtam... a stresszt ki kell sírniuk magukból, nem kialudniuk! Ez egy jel, hogy már csak az alvás körül forog a gondolatom, és pihennem kellene :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, köszi, hogy idemásoltad! Totál egyetértek. Az egyedül sírni hagyás szerintem is kegyetlen, és (most) nem tudom elképzelni, hogy hagyjam. Viszont karban szoktam én is par percig hagyni tombolni, ha már semmi nem használt, és utána újra próbálkozni. Nem mindig, de sokszor bejön.

      Törlés