2014. május 18., vasárnap

Gügyörészés

Már vagy két hónapja gügyörészik, március közepén kezdett visszagőgicsélni, ha elég kitartóan "beszélgettünk" vele, és ez mostanra már folyamatos dumálgatássá nőtte ki magát, amit sokszor ő kezdeményez. Egyszerűen elragadó :)
Eleinte kis bátortalan cérnahangon adta elő, de aztán nem régen rájött, hogy a hangerőt is tudja változtatni, így egy darabig rikoltozott, próbaképpen, egészen ijesztően néha, most meg már az akaratát/hangulatát is ki tudja fejezni hangerővel. Mikor cukiskodik, akkor cérnahangú, amikor meg követel valamit, vagy mi buták nem értjük, mit akar, egyre hangosabban mondja a magáét.
Imádom.
És amikor a nappali alvásra lerakással küzdünk (sokszor, ha jó időben kapom el, simán csak becsukja a szemét a kezemben, s már alszik is, de ha túlfáradt, akkor nagyon küzd), fektetés életre-halálra, mert már túl van fáradva, ő visít, én szenvedek és próbálom rávenni az alvásra.. és akkor egyszer csak abbahagyja a sírást és a tekergés, feszítést, és a cumi mögül kivigyorog és kigügyög, majd a cumit kiköpve megpróbál beszélgetésbe elegyedni.. na ilyenkor meg tudnám zabálni. Ki tud ilyenkor még szigorú maradni és ragaszkodni a fektetéshez? Persze, hogy ő győz, és általában rávesz a dumálgatásra.

Eleinte csak a magánhangzókat próbálgatta, most épp a mássalhangzók mennek.
Volt már vau, akva, akü, és egy csomó hollandnak hangzó leírhatatlan köhögő torokhang, aztán jött a grrr, a múlt héten volt brrr miközben a nyálát is fújja, ilyenkor olyan, mint akinek habzik a szája, komolyan; majd ezen a héten a pffff megy. Én igyekszem minden kombinációhoz találni neki szavakat, és azokat ismételgetem. Például tisztelt grémium, mit kérnek, grappát vagy grogot, esetleg grépfrútlevet? Vagy brekeke, mondja a bringázó breki, írja a bréking Brassóban. A Pf-re viszont nem tudok magyarul, csak németül.. Hier kommt das Pferd durch die Pforte, pfeifft der Pförtner.

2 megjegyzés: