2014. május 10., szombat

Hosszú hétvége és a tej helyzet

A május elsejés hosszú hétvége némiképp felemásra, de mindenképpen elég zsúfoltra és fárasztóra sikerült, pedig se majálison, se felvonuláson nem voltunk :)

Csütörtökön jött G Anyukája meg a tesója. Szokás szerint kaptunk néhány nevelési "jótanácsot" - persze mindent szarul csinálunk, a gyerek el van kényeztetve, túl sokat van kézben (a hordozó is kézben levésnek számít, persze), csak le kell tenni, és már alszik is (LOL), nem is érti itt a problémát az altatás körül, minek a ringatás, csak bele vele az ágyába és otthagyni, ha sír, hát sír, hagyni kell.. minek gügyögünk meg játszunk vele annyit, el van az a gyerek magában (van különben Macónak egyedül játszós ideje is délelőttönként, de nem is értem, minek foglalkozom a gyerekemmel, és nem csak hagyom egyedül egész nap), bezzeg az ő idejében, és érti ő, hogy sokat változott a világ, de az alapvető nevelési elvek azóta is érvényesek.. és hasonlók. Szóval remekül szórakoztunk, G-nek is rángott a szeme kicsit a nap végére, és meg is jegyezte, hogy az a baj az anyjával, hogy segíteni kicsit ritkán jön (soha, mert ő mindig turistának jön), vendégségbe meg egy kicsit túl gyakran. Ráadásul teljesen felborítja Macó napját, hiába küzdök ellene, megy mindig a pofavágás, hogy ez a gyerek milyen keveset van ébren és cukiskodik vele, minek neki ennyit enni meg aludni, mikor ő csak pár órát van itt.. Így ez mindig jó menet.

Péntek nyugis volt, G elment egy barátjával bringázni. Kellett már neki a kimozdulás, a mozgás, a levegő, a pasis program. Örültem, hogy ment és kikapcsolódott, töltődött egy kicsit, mi meg egy nyugis napot csináltunk itthon.
Aznap éjjel hatalmas zuhé és jégeső volt felénk, és a tetőn és a tetőablakokon annyira hangosan kopogott az eső, aztán a jég még jobban, hogy felébredtem a zajra. Gondolván, hogy lehet, hogy Macó is mindjárt felébred, át is mentem a gyerekszobába, ahol szegény tágra nyílt szemekkel feküdt a sötét szobában, és halkan nyüszögött. Úgy félt szegénykém, hogy ki kellett vennem, és sétáltunk egy kicsit a lakásban hajnali 2kor, amíg megnyugodott annyira, hogy már nem félt látványosan, és a szoptatós fotelben el tudott aludni a karomban. Ez a békés ülve alvás tartott kb 3-f4-ig, amikor kezdődött a szokásos hajnali szenvedés, majd fél5től ismét nyugi, a hajnali 5.20-as menetrendszerű szopiig. Szóval nem sokat aludtam.

Szombaton volt a vendégségeskedés, jól le is fáradtunk, majd este ismét hatalmas zuhé, így újrajátszottuk az előző éjszakát, nehezítve annyival, hogy a vendégségeskedés miatt később értünk haza, csúszott az egész fürdetés-fektetés rutin, így én se kerültem ágyba a szokásos időben, csak később, szóval megint nem igen jutott alvás.

Vasárnap Anyák Napja, így mentünk Anyumékhoz, Maci most volt náluk először, hiszen mindig ők jönnek, így jól lefárasztotta az új környezet. Éjjel meg a maci incidens volt 1-kor, és a vígasztalás után csak cumival tudtam elaltatni, ennek következtében 2-kor kiesett cumi helyzetet kellett orvosolni, majd 3-tól hajnali műsor, 5.20-kor pedig hajnali szopi, így ez az éjszaka is mozgalmasra és alvásmentesre sikerült.

Mivel 3 éjszaka zsinórban alig aludtam 2-3 órát, hétfőre elapadt a tejem. Na jó, nem teljesen, de 40 milli jött csak 2 etetésnél is egymás után, ami negatív rekord, ráadásul bőven 150 körül / fölött szokott lenni, azaz a 40 milli csak szimbolikus mennyiség. Így ismételten bizonyítást nyert, hogy az alváshiány elapasztja a tejem. Szerencsére Anyu jött hétfőn, és már délelőtt elzavart aludni másfél órára, majd délután még egy kör alváspótlás lett elrendelve, és dupla adag ovomaltine. Amilyen gyorsan apadt el a tejem, olyan nehéz visszahozni, azóta már majdnem egy hét eltelt, és még mindig csak alulról közelítem a szokásos mennyiséget, de dolgozunk rajta :)

1 megjegyzés:

  1. "Kedves" az anyósod :/ Ez az alváshiány brutál, mennyire sokmindenre hatással van, Anyud tudja, mi kell neked :)

    VálaszTörlés