2014. június 24., kedd

Nevelési elvek

Ez a gyerek baromi okos. Mindenki azt mondogatja, hogy 6 hónapos kora előtt még nem lehet elrontani, akkor még nincs hiszti, a gyerek még nem "manipulál".
Macó 5 hónapos lesz, és nagyon pontosan tudja, kinél mit érhet el, és addig teszi-veszi magát, vagy akár hisztizik, amíg meg nem kapja. Ez most elsősorban az altatás mikéntjére vonatkozik. 
Ami leginkább bosszant, az az, hogy Anyósom igazolva látja magát, mert a látszat tényleg neki ad igazat. Csak más okból, mint azt ő gondolja.
Anyósom fixa ideája ugyanis, hogy Macó túl sokat van kézben, már el van rontva, és bezzeg ő..
Ugyanis tegnap is sikerült neki nem karban altatni Macit napközben. Ez még soha másnak nem sikerült. Soha. Ő betette a hintába, behunyta a szemét (mármint anyósom a saját szemét), és addig hintáztatta, amíg Maci ellenkezés nélkül elaludt. Ezt én is, G is ezerszer próbáltuk, nagyon kitartóan. Belephet minket a hó, de elalvás nem lesz, sőt, egy idő után elunja magát, és hisztizni kezd.
Az ok pedig nem az, hogy el van rontva, hanem hogy ő már tudja, kinél mire számíthat. Tudja, hogy Anyósom nem veszi fel, mert SOHA nem veszi fel. Így kár a gőzért. És ugyanilyen jól tudja, hogy az apja és én (és a másik nagyanyja is) felvesszük, ha sír. És szerintem ez így van rendjén, kell a biztonságérzet, hogy mi itt vagyunk, ránk mindig lehet számítani. Ráadásul ezt történelmileg nem is lehetett volna másként csinálni. Anyósom ugyanis az első hetekben, amikor folyamatos volt a kétségbeesett sírás, nem volt itt. Akkor Macit még karban is alig lehetett megnyugtatni, nem, hogy máshogy. Persze, hogy megszokta, hogy nálunk karban van.
És esküszöm, hogy pontosan tudja, kinél mi a menetrend. Apa csak este/éjjel altat, kiságyban. Az esti kör pici álpanaszkodás után, ha van panasz egyáltalán, elég sima ügy. Ágyba be, felveszik az alvós testhelyzetet - Maci hanyatt a kiságyban, Apa keze Maci pocakján úgy, hogy az alkarja a feje mellett van lerakva és a könyöke Macó feje fölött van az ágyban. A gyerek átkarolja Apa karját, az arcát nekitámasztja és vagy azonnal alszik, vagy kis sissegés után alszik. A f11es kaja után még ennyi se kell. Kaja után kap új pelust, majd be az ágyba, és Apa elmegy kezet mosni. Mostanában mire visszaér, Maci már sokszor mélyen alszik. Ha nem, karölelős altatási rituálé újra. Cuki, mert szeret oldalt aludni, és most már magától át is tud fordulni a bal oldalára, így ha így akar épp aludni, akkor ráfordul Apa karjára és magához öleli, és úgy alszik el. Ha balra akar fordulni, azt megoldja maga, ha jobbra, akkor a lábát emelgetve jelzi, és Apa segít neki átfordulni.
Ez van Apával. Velem nappal alszik, a menet kézben elalvás (nagyjából), majd le a hintába vagy az ágyba. Se ágyban, se hintában nem tudtam nappal még egyetlen egyszer sem elaltatni (bár időről időre nekifutok). De pár perc után le tudom tenni.
Anyum a leggyengébb láncszem, vele karban alszik el, és csak akkor lehet letenni, amikor már mélyen alszik, vagy még akkor sem :-)
Szóval tudja ő nagyon jól, kinél mi van. De szerintem ez nem elrontás, örülök, hogy bízik bennünk és tudja, hogy jövünk, ha szüksége van ránk. Szerintem ez fontos.
Anyósom meg persze igazolva látja magát, hiszen ő nem karban is el tudja altatni, lám, mi rontottuk el. Szerintem meg lám, velük szoros a kapcsolata, vele meg nem, alig ismeri, így nem is akar vele karban lenni.
Hát ez.
Persze jó lenne rászoktatni, hogy nappal is aludjon el az ágyában, de én örülök, hogy ez este megy, a nappali alvással meg talán egyszer szintén sikerrel járunk majd.

2 megjegyzés:

  1. Az anyósod hányszor láthatta magát igazolva a szülők és a másik nagymama altatási mennyiségével szemben? Nem lehet, hogy Macó automatikusan a jó energiák felé húz, és anyósod esetében a hinta az? (pl. írtad a cigarettát, lehet, érzi akkor is a bőrén, ruháján, amikor ti már nem). De az tuti, Macó okos, bármi is lehet az oka :)

    VálaszTörlés
  2. Mondják, tudod, hogy régebben elveim voltak, most meg gyerekem van...hát így megy ez, én a lányomat egy éves koráig csak és kizárólag ringatva tudtam elaltatni (az alvási mintája hasonló volt, mint a fiadé, napi 2-3-szor 20-30 percet aludt pici korától kezdve, sokszor hosszabb ideig ringattam, mint amennyit aludt...). Amíg kisebb volt, kendőben magamra kötöttem, ebben hajlandó volt hosszabb etapokat lenyomni. (Egyébként is, 4-5 hónapos koráig csak kézben nem sírt, hasfájós volt nagyon).
    Viszont egy éves korára már nem bírtam el, és hosszú-hosszú hetekbe telt, mire megtanítottam neki, hogy kiságyban, hátsimivel, később magától aludjon el.
    Én mondjuk nem bánom, hogy az első időszakban ennyire hozzám volt nőve, most három éves, és imádja a kiságyát (még a rácsot sem vehetjük le...), soha nem tudott közöttünk, a nagyágyban elaludni, szóval nem látom azt, hogy "el lett rontva". Neki akkor ez kellett, megkapta.
    Anyósok meg...az enyémnek az a vesszőparipája, hogy "mi is felneveltünk két gyereket". Én meg nem kérdezek vissza, hogy "de hogy???"

    VálaszTörlés