2014. július 26., szombat

Itt a vége

Ez a blog itt és most sajnos véget ér.

Megtalálta valaki. Egy olyan valaki, aki ha egy nyitott ablakot lát, nem tud simán egy pillantással elmenni mellette, hanem benéz, odakönyököl a párkányra, és ha nem mutatnak neki világos határt, be is mászik a szobába és elkezdi átnézni a szekrényeket és a fiókokat. És ha valami nem a kedvére van, nem elég szépen vasalt az ágynemű a kredencben vagy szerinte rossz sorrendben vannak a törölközők a fiókban, akkor még ki is oktat és kikéri magának.
Na, én elmulasztottam időben kijelölni a határt, és most sértődés van. Sőt, minden eszközzel az önbizalmam megsemmisítése a cél, tekintet nékül a veszteségekre. Ez van. Megszoktam, nem az első eset.
Viszont legalább ezt az ablakot - ha az összeset nem is tudom - itt és most becsukom, önként nem szolgáltatok infót annak, aki mindent kicsavar, szándékosan félreértelmez és váratlan időpontokban ellenem a lehető legrosszhiszeműbben felhasznál.

Az elmúlt 2 napban végigmentem a korábbi bejegyzéseken és kihúztam azokat a dolgokat, amiket valaki sértésnek értelmezhet, és eltávolítottam a képeket.
Ebben a formában kint hagyom a bejegyzéseket, hogy megtalálhassa, akinek hasznára lehet.

Szép volt, jó volt, köszönöm hogy olvastatok és a sok értékes hozzászólást. Kár, hogy vége.

62 megjegyzés:

  1. Na, ne! Ugye most viccelsz? Miért nem zárod a blogot inkább? Annyira szerettelek olvasni, rengeteg hasznos infóval láttál el minket!

    VálaszTörlés
  2. Ne máááááááááááár!
    Tedd zárttá a blogot, és küldj ki meghívót azoknak, akik eddig kommenteltek hozzád (=értsd, akik normálisan hozzászóltak az életetekhez).
    Én nagyon sajnálnám, ha Macó (és persze Ti) életét nem követhetnénk nyomon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy pont ugyanilyen okok miatt lettem én is zárt blogger, mint amit Te most leírtál. Mert anno 2009-ben még nyitottan blogoltam, eleinte vidáman, aztán egyre több negatívumat kaptam emiatt... úgyhogy bezártam, de nem fejeztem be a blogolást, és nagyon örülök ennek, mert ez egy napló (nemcsak segítség másoknak), amit később jó visszaolvasni (főleg ha kistesó érkezik és nem emlékszik az ember a régi ötletekre/megoldásokra), illetve megmutatni a gyerekünknek, unokáknak.

      Léciléci, ne hagyd abba :(

      Törlés
  3. Nagyon sajnálom, szerettem a világlátásodat....

    VálaszTörlés
  4. Őszintén sajnálom! Annyira szerettelek olvasni, hiányozni fog nagyon! :-(

    VálaszTörlés
  5. :( Úgy sajnálom Audrey! Azért a fészre gyere sűrűbben!

    VálaszTörlés
  6. Ó, ne már. Egyik barátnőm februárban, a másik júniusban szült, és mindkettőjüket rád szoktattam, nagyon jó kis támpont vagy nekik, meg gondolom még ezer másik anyukának, és nekem, akinek még nincs gyerkőce, szintén élvezetes olvasmány, szóval nem lehetne tényleg zárt blog?

    VálaszTörlés
  7. E-maileket ide lehet, ha van kérdés, óhaj, sóhaj: audrey01.audrey@gmail.com ...

    VálaszTörlés
  8. Sajnálom, ha megszünteted, nagyon sajnálom. Ha esetleg zárttá tennéd, nagyon jó lenne. Nekem is van zárt blogom, küldenék meghívót (ha érdekel...) (akkor is, ha nem folytatod)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, kérek szépen meghívót! :) Audrey

      Törlés
    2. csatlakozom Krihez, ha érdekel én is szívesen küldök meghívót, szóval kölcsönös lenne :)

      Törlés
    3. Én ugyan többnyire zugolvastalak, de csatlakozom a fent-lent szólókhoz...

      Törlés
  9. Audrey köszönünk mindent, rettentő sokat segített a blogod, ahogy szerintem sokaknak! Alap tudástár, amit összegyűjtöttél számunkra is, a stílusodat pedig élvezet volt olvasni! Remélem, egyszer ez a Valaki is picit megérti. Vigyázz magadra, Macóra, G-re, remélem, "hallunk" felőled valamikor!

    VálaszTörlés
  10. Szívből sajnálom, Audrey! Bár sosem szóltam hozzá eddig a posztokhoz, mégis napi szinten követtem, vártam a folytatást. Nagyon szerettem a kutatásaid, táblázataid, és következtetéseid. A Czeizel-féle listád számtalanszor átrágtam már én is (4 inszemen vagyok túl, épp az első lombik közepén járok), de ehhez a Te blogod volt az alap. Örültem Macónak is, és jó tudni, hogy mi történik veletek. Ha esetleg mégis úgy döntesz, hogy zárttá teszed a blogot, megköszönném, ha meghívnál (birri321kukacgmailpontcom) Minden jót és köszönöm az eddigi infókat! Üdv, Birri

    VálaszTörlés
  11. Rettentően sajnálom, nagyon hasznos információkat osztottál meg velünk, jó volt olvasni téged :-(
    Ha mégis zárt blogban gondolkodnál, szívesen olvasnálak tovább.
    (zsuzzs03@gmail.com)

    VálaszTörlés
  12. Teljesen ledöbbentem és remélem, meggondolod magad Audrey! Zugolvasód vagyok én is január óta és szeptemberre várom a babámat, amihez az írásaidból nagyon sok erőt merítettem. Nem tudom ki az a nagyon egyszerű lélek, aki belelépett a lelkivilágodba és ebbe a kedves közösségbe belerondított, de látatlanban is elmondanám neki merre van az előre:( és remélem, hogy a rosszindulata visszaüt rá! Én mindenesetre köszönöm a hasznos írásaidat, a sok sok infót, amiket összegyűjtöttél, a kétségeidet és érzéseidet, amiket megosztottál! Andi

    VálaszTörlés
  13. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  14. Óistenem, hiába tudtam, hogy ez következik, és hiába tudom, hogy más módon kapcsolatban maradunk, mégis olyan rossz itt olvasni, hogy tényleg vége… :(
    Nekem te voltál anno, több tucatnyi elolvasása után, az első olyan meddőséges blog, amiben erőt láttam, és akaratot, és elszántságot, és hitet a sikerben - ezekkel is könnyítetted nekem az utat. Általad ismertem meg egyenként a Csibék történeteit, és tőled tudtam meg olyan infókat, amik nélkül nem egyszer fogalmam sem lett volna, merre tovább… de látom, ahogy sejtettem, vagyunk ezzel így néhányan.
    Hát köszönlek. Mást nem nagyon tudok hozzáfűzni… :(

    VálaszTörlés
  15. Sajnálom Audrey, hogy zárnod kell a blogot. De megértem az indokokat. Bár én nem írtam neked kommenteket, de sok okos dolgot tudtam meg a kutatásaidnak köszönhetően és ezek az információk segítenek nekem is a babásodás útján. Sok sikert kívánok a további életedhez és köszönöm, hogy olvasód lehettem.

    VálaszTörlés
  16. Szia
    Ha mégis zárt formában működsz tovább én szívesen olvaslak.
    Korrekte@citromail.hu
    Hívj meg lszi :-)

    VálaszTörlés
  17. Kedves Audrey,
    Nagyon sajnálom és én is megértem hogy így döntöttél. Nagyon élveztem a beszámolóidat és nagyon drukkolok továbbra is hogy a nehézségekkel megkűzdj és egyre több csak a felhőtlen öröm legyen az életedben a családoddal.
    Annak is örülök ha megmarad hozzáférhetően annyi infó a kutatásaidból amennyit jónak látsz (mindig azt terveztem ha végre sikerül egy lombik akkor innen fogok egy csomó dolgot tudni a terhesség egész folyamatáról vizsgálatokról stb).
    Ha mégis engedsz majd a köz akaratának és folytatod a blogodat zártan, nagy megtiszteltetésnek venném ha az olvasóid között lehetnék (farkasella42@gmail.com), ha nem akkor köszönöm az eddigieket és további szép életet sok boldogságot kívánok!
    Üdv. Ella.

    VálaszTörlés
  18. Jajjj, hát egyetértek a többiekkel, légy inkább zárt. Én mikor úgy gondoltam hasznos lehetek hozzászóltam, de követtelek amikor tudtam. Az én kisfiam nem sokkal idősebb, mint Macó, és rengeteg hasznos dolgot vettem tőled. Szerettelek olvasni, ha úgy döntesz mégis folytatod zártan örülnék ha tovvábbra is olvashatnálak (marianna.albitz@gmail.com).
    Ha mégsem, akkor vigyázz magatokra, Macóra, nagyon sok sikert a munka újrakezdéséhez, de én bízom benne, hogy Veled élhetjük át ennek minden bonyodalmát is!

    VálaszTörlés
  19. Jajj, ne :( Mindennapi olvasmányom voltál.
    De kívánok Nektek nagyon sok boldogságot :))

    VálaszTörlés
  20. Audry, minden tiszteletem a Tied, azért, amit a vágyott baba érdekében megtettél és a kitartó módszerességedért, amivel tapasztalatlan anyukaként a felmerülő problémákkal megbirkózol, a jó szándékú igyekezetért is, hogy a többi sorstársadnak segíts. Sajnálom én is, hogy be kell zárnod, de ez így van rendjén. Érzékeny téma, ilyen hosszú ideig nem tudsz mindenre ügyelni, különösen érzelmileg gyakran labilis állapotban, kialvatlanul, és ennek most megjött a böjtje.
    De hibáztál, és Te hibáztál! Ezt be kell látnod és nem szabad mást okolnod érte. Ilyenkor meg kell követni azt, akit megbántottál, és nem tovább bántani azért, mert - nagyobb körültekintéssel előre láthatóan - rátalált és nem vette jó néven a róla írtakat. Ahogy látom a reakcióidat, Te se vetted volna ugyanezt jó néven. A mondás szerint a disznótor nem ugyanolyan élvezet a toron résztvevőknek, mint a leölt malacnak.

    Szerintem egyébként inkább meg akart óvni a várható veszélyektől, biztosan nem rosszindulat vagy az önbizalmad megsemmisítése volt a célja. Nekem nem az jött le a blogodból, hogy gond lenne az önbizalmaddal.
    Lehet, hogy nem a legjobb példa, de hirtelen a hajnali virrasztásban ez jut eszembe: ha valakit tapintatosan figyelmeztetünk, hogy lecsúszott a zippzárja, vagy átlátszik a ruhája, akkor nem akarunk neki rosszat, hanem ellenkezőleg, jó szándékkal vagyunk iránta, meg akarjuk kímélni attól, hogy kinevessék a háta mögött. Ha Te is megértőbb vagy mások felé, ők is azok lesznek feléd mert a mosolyra visszamosolyognak, de a vádaskodás védekezést vált ki. Macónak jókedvű elégedett anyukát boldog családban nevelkedést és örömteli életet kíván egy a sok zugolvasód közül

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hat nekem errol igy hirtelen a pokolba vezeto ut jut eszembe, ami ugye mindannyian tudjuk, hogy mivel van kikovezve...
      Meg hogy ilyen joszandeku tapintatosek mellett minek az embernek ellenseg... :)

      Törlés
    2. nekem viszont az, hogy milyen rossz szolgálatot tesztek neki ezen a fórumon ezzel a sok látszólag támogató, de valójában ártó hergeléssel. elszakítjátok a valós emberi kapcsolatoktól az itteni taps mákonyának ígéretében

      Törlés
    3. Szerintem kár ítélkezni, főként nem kikiáltani hibásnak Audrey-t kedves Névtelen... .Először járd végig az útját, éld meg, amiket ő, rosszat- jót egyaránt és aztán se ítélkezz, mert mint tudjuk, te is ítéltetsz egyszer.... Ez egy blog, a maga (szólás)szabadságával kellene, hogy működjön. Egy ember írja (írta) le az érzéseit, vágyait, félelmeit. Lehet hozzászólni, véleményt formálni és olvasni, vagy nem olvasni, de egyet mindenképpen meg kell tenni: tiszteletben tartani, mert ez az övé, róla szól. Sajnálom, hogy az a valaki, aki miatt megszűnik nem fogadja el, hogy mások más véleményen vannak mint ő, hogy megsértődik, mert valaki esetleg mást gondol róla, mint ő magáról... Szomorú...

      Törlés
    4. szerintem viszont az szomorú - a szólásszabadság jegyében - hogy te látatlanban ítélkeztél és mindjárt ki is átkoztad azt, aki "belerondított" a ti kis önző világotokba. Neked csak az a fontos, hogy tippeket kapj és elűzd az unalmas/magányos óráidat (akkor látatlanul én is feltehetem ezt), s hogy Audry valódi élete hogyan romlik el ettől a nagy és tapsot szomjazó közösségi léttől, az már nem érdekel, azt igazából fel sem fogod. Le kellene ezzel lassulni, éljétek az életet ilyen pótlékok nélkül

      Törlés
    5. Nem stimmel az ok-okozat… Az itt és most kommentelők nagy részét még soha nem is láttam hozzászólni eddig, de egyébként sem gondolnám, hogy Audrey annyira kis gyenge és életképtelen lenne, hogy egy virtuális rajongótábor méretén múlnának az IRL kapcsolatai, illetve hogy a második kárára inkább választaná az elsőt. Itt előbb volt a blog - minden hasznos információval, részletes leírással, segítő szándékkal, és csak jóval utána, fokozatosan és értelemszerűen (mert szinte nincs olyan meddőséggel kapcsolatos keresőszó, amire ne lenne elsők között az organikus találati listákon) szerveződött ide egy olvasóközönség, ami nagyjából minden posztért hálás lehet neki. Ahogy hálás lesz még évekig mindenféle ismeretlen is, aki a kétségbeesett kutakodásai során idetalál, és itt hasznos válaszokat kap a kérdéseire. Ennyit a "látszólagokról"...

      Törlés
    6. Ezek szerint Te tudod, hogyan romlik el az élete. Szerintem akkor mindenki nevében írom, hogy kérlek, segíts neki. Fogd meg a kezét és segíts neki, ne itt ne így, mert ez a mi kis önző világunk, mutasd meg neki, hogy kell élni. Valószínűleg többet tudsz a történtekről, mint mi. A leírtak alapján valószínűleg személyesen ismered is Audrey-t. És csak, hogy reagáljak, nem az unalmas óráimat ütöttem el itt, hanem egy anyuka írásait olvastam, aki jó humorral, sokszor nagyon körültekintően, sokszor pedig csak első indulatából leírta a véleményét. Másrészt nem "átkoztam ki" azt a bizonyos személyt, de biztosan elbeszélgettem volna vele arról, hogy szerinte miről szól ez a blog, már, ha követi egyáltalán. Nem kívánok a továbbiakban hozzászólni az írásokhoz. Köszönöm, hogy elolvastad.

      Törlés
    7. Igen én ismerem és nagyon de nagyon szeretem. Megpróbáltam már mindent, de egyre elutasítóbb a fogadtatás. És ebben én szerepét látom az itteni biztogatásnak is. Kérlek benneteket, hogy ne tegyétek.
      Továbbiakban nem akarok már reagálni, hogy lenyugodhassanak a dolgok. Kérlek inkább ebben segítsetek.


      Törlés
  21. Nagyon sajnálom hogy erre a döntésre jutottál. Hátha, hátha meggondolod magad. Zugban olvastalak, hozzá(d) sem szóltam szerintem soha, mégis hiányozni fog(sz)!

    VálaszTörlés
  22. Nem tudom kifejezni, hogy mennyire sajnalom ezt a dontesedet. Te adtal nekem neha erot, es kitartast. Szerettem olvasni a pozitiv torteneseket, "latni" ahogy Maco fejlodik.
    igazabol az elottem szolok mindent elmondtak. Ha megis ugy dontenel, hogy meghivos rendszerben megis irsz, akkor kerlek gondolj ram es kerek egy meghivot. Lienci25@gmail.com
    Ha megsincsen erre lehetoseg es nem hallok rolatok tobbet, akkor legyetek nagyon boldogok, hiszen mas nem szamit.

    VálaszTörlés
  23. Jaj, pedig annyira vártam a hozzátáplálással kapcsolatos észrevételeidet.... szerettelek olvasni!

    VálaszTörlés
  24. Kedves Audrey, sajnálom, hogy befejezed, rengeteg hasznos információhoz jutottam itt, köszönöm. Juli

    VálaszTörlés
  25. Én is sajnálom, hogy befejezed, ez egy nagyon jó blog. De megértem...
    Köszönöm az elmúlt félév bejegyzéseit (kb azóta olvaslak). Írtam az általad megadott címre.
    Minden jót kívánok Nektek!

    VálaszTörlés
  26. Sajnálom :( További minden jót!

    Kinha85

    VálaszTörlés
  27. Kedves Audrey, a Te blogod volt az első amit elkezdtem olvasni, köszönöm a sok értékes információt és döntésedet megértve kívánom a legjobbakat a jövőben és persze egy kis tesót Macónak :)))

    VálaszTörlés
  28. Kedves Audrey!
    Azt hiszem még nem szóltam soha a blogodhoz de rendszeresen olvastalak. Nyilván azért mert érdekelt. Örülök hogy nekem nincs ilyen állítólagosan nagyon szerető Névtelen ismerősöm. Akkor már inkább az ellenségeimet választom. Azért a zárt blogon én elgondolkodnék a helyedben, persze szigorúan megválogatva hogy kik kapjanak meghívót.

    VálaszTörlés
  29. Kedves Audrey!
    Én is rendszeresen olvasom a blogot, eddig ez volt a leghasznosabb, amit találtam. Mi is 3 éve próbálkozunk, mint ti anno, és végigmentem minden infón, amit ezzel kapcsolatban megosztottál! Remélem, hamarosan a terhességi részben is érdekelt leszek (ezeket a bejegyzéseket direkt tartogatom még). Nagyon kíváncsi lettem volna a folytatásra, például hogy mi a véleményed a gyerekkori idegennyelv-tanulásról, hiszen Te is több nyelven beszélsz. Kár, hogy eddig már nem jutott el a blog. :( Jó lenne, ha valami furmányos módon (máshol, más néven, zártan stb.) mégis folytatódna a beszámoló!!
    Edit

    VálaszTörlés
  30. Kedves Audrey!
    Rengeteget segítettél a bejegyzéseiddel, a humoroddal, az őszintességgel. Hogy el merted mondani, igenis, az anyaság nem mindig csupa öröm és boldogság. Hogy vannak nehéz napok, és hogy egyáltalán nem olyan, mint amire 9 hónapig vártunk. Sokkal szebb és sokkal nehezebb is egyszerre. Nagyon tisztellek azért, amiért ilyen őszintén tudtál írni a legbelsőbb érzéseidről és mert Téged olvasva úgy éreztem, végre, nem vagyok egyedül a hasonló problémáimmal.
    Sajnálom, hogy úgy érzed, nem folytatod tovább, biztos megvan rá a jó okod. Tedd, ami Nektek a legjobb, bár iszonyúan fog hiányozni a kedvenc blogom.
    Kívánok Nektek minden jót, sikeres munkába való visszatérést, Macónak nyugodt, átaludt éjszakákat, remélem találtok egy Nektek való klassz lakást és még sok-sok egyebet, amit hirtelen le sem tudok írni.
    Vigyázz magatokra, és remélem, egyszer még folytatod az írást, mert ilyen tehetséggel igazán kár lenne abbahagyni!
    Egy hű olvasód (sly01@c2.hu)

    VálaszTörlés
  31. Éppen ma 6 hónapos Macó! Kívánok neki sok boldogságot és jó egészséget, sok szép és boldog pillanatot anyával, apával, nagyikkal és minden jó baráttal! Szép és nyugodt álmokat a kis zsiráffal. Élvezzétek együtt értelmének nyiladozását, kuszást, mászást, huncutkodást, hancurozást.
    Audry, kérlek öleld meg őt a nevünkben is!

    VálaszTörlés
  32. :((( Még soha nem kommenteltem, de most muszáj. Nagyon sajnálom, hogy bezárod a blogot, nagyon tetszett amit, ahogy írtál és csomó hasznos infóhoz is jutottam. Nagyon sok boldogságot a továbbiakban! Regina

    VálaszTörlés
  33. Én sem kommenteltem még soha életemben, de most én sem tudom magamban tartani, hogy sokként ért, hogy nem lesznek új bejegyzések. Nagyon köszönöm, hogy az eddigieket fent hagytad, mert én a gyermekvállalásnak még abban a stádiumban vagyok, hogy a kb. két évvel ezelőtti bejegyzéseid aktuálisak, de folyamatosan olvasva látom, hogy az azóta eltelt időben is egyedülálló alapossággal jártál utána az élethelyzeteknek, és a tapasztalataid, kutatásaid megosztását nagyon köszönöm. Nagyon nagyra tartom az írásaidat, és köszönöm az erőt, amit azokkal adtál. A "Névtelen" kommentelőnek, aki szerint az őszinteségünkkel "hergelünk", mindössze azt kívánom - minden személyeskedés és káröröm nélkül -, hogy élje át a blogban felvetett problémákat, és azokat mindenféle kapaszkodó nélkül egyedül próbálja megoldani, majd maradjon azokkal egyedül. Akkor talán megérti, hogy mit jelentett nekünk ez a blog. Köszönöm Audrey, hogy legalább eddig megosztottad velünk a tapasztalataid és olvashattalak.

    VálaszTörlés
  34. elég sok gyerek felnőtt anélkül, hogy szülei blogoltak volna. Ennek az új lehetőségnek pedig még sajnos nincs meg az etikai jogi háttere. Ezek a dolgok csak utólag szoktak szabályozódni, amikor már sok egyéni sérelem halmozódik fel.
    Judit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó gondolat! Valóban aktuális lenne már egy bloggolók etikai kódexe. A jogi szabályozás is kiterjedhetne erre a területre (bár értelmezhető jogilag e médium is), de a meddőségi témában ez csak további gyűrődést jelentene, viszont a meddőségi orvosi ellátás foglalkozhatna többet a lelki tényezőkkel, az általuk adott temérdek hormon utóhatásaival, utókövetésével.

      Törlés
    2. Erre hirtelen az jut eszembe hogy az orvosi ellátás még a kezelések fizikai utó- és mellékhatásaival sem foglalkozik (sőt letagadják hogy bármilyen mellékhatás lenne, csak épp aláírsz egy tonna papírt hogy minden felelősség alól felmented a klinikát), lelki dolgokkal sosem fognak foglalkozni.
      Úgy ahogy a gyermekágyi depresszót is sokan csak úri huncutságnak tartják.

      Törlés
    3. http://www.janoskorhaz.hu/egyutt-program/

      Törlés
  35. Kedves Audrey!
    Nagyon nagyon sajnálom, napi szinten olvastalak! Hiányozni fog a blogod!!!
    Zugolvasód: (zug)Banana_split

    VálaszTörlés
  36. Kedves Audrey!

    Zugolvasó nagyiként én is köszönöm, hogy eddig olvashattalak, és reménykedem, hátha lesz folytatás valamilyen formában (turqoise.m@gmail.com) . Minden jót a továbbiakban! Marie

    VálaszTörlés
  37. Kedves Audrey!
    Nagyon szomorú lettem az utolsó bejegyzésed kapcsán, sokat olvastalak Téged, és nagyon megszerettelek Titeket.
    Annyira jó lenne, ha folytatnád, illetve ha zártan teszed, nagyon szeretnék egy meghívót kapni.
    Email címem: kraszil@mailbox.hu

    Köszönettel, egy zugolvasód

    VálaszTörlés
  38. Kedves Audrey!
    Nagyon szeretem irasaidat, rengeteg hasznos tanacsot, tippet kaptam Toled, pedig a masodik gyerkocot nevelgetjuk :) mindig van mit tanulni :) jo lenne tovabbolvasni... (orsolya.szauder@gmail.com)
    Minden jot Nektek :)!
    Szauder-Győri Orsi

    VálaszTörlés
  39. Kedves Audrey!
    Későn találtam rá a blogodra:( Sokat tanultam/informálódtam belőle! Vajon folytattad? Esetleg zártan? Amennyiben igen, örülnék, ha kaphatnék meghívót :) komar.andrea@gmail.com
    Minden jót nektek!
    Köszönöm

    VálaszTörlés
  40. Szia Audrey,

    két éjszaka nem aludtam már, de ma a melóhelyem délelőtt végre "kiolvastalak", s bár sokáig izgultam értetek, előrelesve tudtam már jó hamar Macóról... :) sokat segítesz nekem most és ezt meg akartam köszönönni neked. Jó lenne tudni, hogy jól vagytok és kerek a világ. Ha folytattad zárt körben, megköszönöm, ha meghívsz: viragszonja@gmail.com

    VálaszTörlés
  41. Kedves Audrey!
    Napok óta olvasom a blogodat , mikor a pici már elaludt. Jó hallani hogy másnak is vannak hasonló gondjai és követ el hibákat nem én vagyok az egyetlen tökéletlen �� kezdő anyuka. Ha folytattad az írást nagyon örülnék egy meghívónak. Szívesen látnék fotót is a kisfiadról hamár ennyit olvastam róla. Ha nem akkor is sok örömet kívánok nektek.
    lucia.sovegjarto@gmail.com Köszönöm

    VálaszTörlés
  42. Szia Audrey!
    Nem tudom, vissza szoktál még ide nézni a zárás óta? Vagy lehet, hogy kapsz értesítést egy-egy új hozzászólásról?
    Én is most végeztem az olvasással, és hát sajnálom nagyon, hogy nem lehet a további életeteket követni...
    Jó lett volna informálódni, munka, bébiszitter, lakás/ház területeken mik-hogy alakultak, hogy van a kisfiad, és persze Ti is.
    egy mondatot sem lehet kapni?
    :-)

    VálaszTörlés
  43. Kedves Audrey!
    Időnként én is vissza látogatok a blogodhoz, hátha írtál újabb bejegyzést, vagy olvashatok valamit Macóról... végig olvastalak amikor írtál, és amikor az első blogodat zártad, meghívtál a másodikba, ezért bátorkodom most is ha folytattad a blogot meghívót kérni... dobodjudit11@gmail.com
    Ahogy a felettem írók is elmondták, értékes, érdekes írásaid voltak, amelyeket érdeklődéssel, örömmel, tanulságlevonással olvas az ember.
    Üdvözlettel Judit

    VálaszTörlés
  44. Kedves Audrey!

    Én is sokat olvastam a blogodat, nagyon szerettem, kérlek, ha mégis folytatod/folytattad, küldj nekem is meghívót (kraszil13@gmail.com)
    Köszönöm,
    Szilvi

    VálaszTörlés
  45. Epilógus

    Az "ablakon betekintő" már örök álmát alussza és álmodik azokról, akiket a legjobban szeretett: Audryról és Macőról.

    VálaszTörlés